A bírósághoz fordult az Nvidia és az OpenAI által is támogatott, humanoid robotokat fejlesztő Figure AI korábbi termékbiztonsági vezetője, aki azt állítja, hogy jogtalanul bocsátották el, miután arra figyelmeztette a vállalat felső vezetőit, hogy az általuk épített robotok elég erősek hozzá, hogy "bezúzzák egy ember koponyáját" – számolt be róla a CNBC. A biztonsági mérnök (safety engineer) Robert Gruendelnek szeptemberben, néhány nappal azután mondtak fel, hogy benyújtotta "teljesen világos és jól dokumentált" biztonsági kifogásait a Figure AI vezérigazgatójának és főmérnökének a robot veszélyes képességeiről.

A cikk szerint a keresetben Gruendel azt állítja, hogy egy meghibásodás során az egyik robot beverte egy ajtó rozsdamentes acél borítását is, éppen csak elhibázva egy mellette álló alkalmazottat. Állítólag arra kérte a vállalat vezetőit, hogy ne butítsák le azt a "termékbiztonsági ütemtervet", amelyet potenciális befektetőknek kellett bemutatnia – attól tartott ugyanis, hogy a tervet "kibelezik" a befektetési kör sikeres lezárását követően, ez pedig a bírósági beadvány szerint csalásként értelmezhető. Szakmai aggályait azonban nem vették figyelembe, és végül valamilyen homályos "üzleti irányváltásra" hivatkozva elbocsátották a cégtől.

A Figure AI szóvivője a CNBC-nek küldött levelében úgy nyilatkozott, hogy Gruendelt "gyenge teljesítménye" miatt bocsátották el, állításai pedig olyan hazugságok, amelyeket a vállalat a bíróságon is kimerítően cáfolni fog. A felperes ügyvédje ugyanakkor azt hangsúlyozta a csatornának nyilatkozva, hogy a kaliforniai törvények védik a veszélyes gyakorlatokat bejelentő alkalmazottakat, ez az eset pedig az elsők között lehet a humanoid robotok biztonságával kapcsolatos visszaélések bejelentései között, feltárva azokat az egyértelmű kockázatokat, amelyeket az ilyen eszközök erőltetett ütemű piacosítása jelent a közösség számára.

Már ebben is túl sok pénz van

Gruendel azt állítja, hogy a Figure AI vezetése már jóval a kirúgása előtt is fokozatosan ellehetetlenítette a munkáját: a heti rendszerességgel megtartott biztonsági megbeszélésekből például kétheti, havi, végül pedig negyedéves esemény lett, és többször is előfordult, hogy választ sem kapott a biztonsági kérdésekről a vezérigazgatónak ​​küldött üzeneteire. Ennek valóságáról nyilván majd a bíróság fog meggyőződni, de a humanoid robotokat fejlesztő cégek rush-to-market megközelítéséhez elég annyi, hogy az év elején 675 millió dolláros, szeptemberben pedig már 1 milliárd dolláros tőkefinanszírozást 39 milliárdos értékeléssel.

A startupnak ehhez képest nincs kereskedelmi forgalomba hozott terméke. Október közepén bejelentették ugyan, hogy legújabb modelljük, a Figure 03 piacra dobására készülnek, miután a hardvertervezés egyszerűsítésével, illetve az öntvényekre, a fröccsöntésre és a sajtolásra való áttérés lehetővé teszik a robotok alacsonyabb költségű tömeggyártását. Az eggyel korábbi, Figure 02 modellek nemrég zártak egy 11 hónapos éles tesztet egy amerikai BMW gyárban, ahol a Figure AI szerint több mint 30 ezer autó gyártásához járultak hozzá az egyik összeszerelő soron, de kereskedelmi terméknek ezeket sem érdemes nevezni.

Az elbocsátott termékbiztonsági vezető ezzel párhuzamosan azt állítja, hogy a robotok súlyos sérüléseket okozhat: képes "emberfeletti sebességgel" mozgni, és már a Figure 02 által generált erő is "körülbelül kétszerese annak, amihez szükség lenne egy felnőtt ember koponyájának betöréséhez". Szerinte egyébként nem ő volt az egyetlen, akit aggasztottak a vállalatnál a robotokkal kapcsolatos biztonsági problémák, de a felső vezetés nem hogy a bejelentéseket nem vette komolyan, hanem az egyik esetben a főmérnök még egy olyan biztonsági funkciót is eltávolított, amelyiknek "nem tetszett az esztétikai megjelenése".

Ahogy a beszámolók kiemelik, az autonóm gépek fejlesztési versenyében nem lenne újdonság a biztonsági szempontok nagyvonalú átlépése: az önvezető autók és a robotaxik is annak ellenére terjednek, hogy a technológia még nagyon messze van a tökéletestől. A humanoid robotok azonban még a többi technológiával összehasonlítva is egyedi kockázatokat hordoznak, mivel ipari környezetben kellene együtt dolgozniuk az emberekkel, sőt akár az otthonaikba is beköltöznének majd. A Morgan Stanley májusi jelentése azt valószínűsíti, hogy az emberszerű robotok piaca 2050-re az 5 billió dolláros forgalmat is elérheti – feltéve persze, ha nem igazolódnak be Gruendel aggodalmai, és a technológia is túllép a jelenlegi szemfényvesztő mutatványokon.

(a kép forrása: Figure @ youtube.com)