A bírósághoz fordult az Nvidia és az OpenAI által is támogatott, humanoid robotokat fejlesztő Figure AI korábbi termékbiztonsági vezetője, aki azt állítja, hogy jogtalanul bocsátották el, miután arra figyelmeztette a vállalat felső vezetőit, hogy az általuk épített robotok elég erősek hozzá, hogy "bezúzzák egy ember koponyáját" – számolt be róla a CNBC. A biztonsági mérnök (safety engineer) Robert Gruendelnek szeptemberben, néhány nappal azután mondtak fel, hogy benyújtotta "teljesen világos és jól dokumentált" biztonsági kifogásait a Figure AI vezérigazgatójának és főmérnökének a robot veszélyes képességeiről.

A cikk szerint a keresetben Gruendel azt állítja, hogy egy meghibásodás során az egyik robot beverte egy ajtó rozsdamentes acél borítását is, éppen csak elhibázva egy mellette álló alkalmazottat. Állítólag arra kérte a vállalat vezetőit, hogy ne butítsák le azt a "termékbiztonsági ütemtervet", amelyet potenciális befektetőknek kellett bemutatnia – attól tartott ugyanis, hogy a tervet "kibelezik" a befektetési kör sikeres lezárását követően, ez pedig a bírósági beadvány szerint csalásként értelmezhető. Szakmai aggályait azonban nem vették figyelembe, és végül valamilyen homályos "üzleti irányváltásra" hivatkozva elbocsátották a cégtől.

A Figure AI szóvivője a CNBC-nek küldött levelében úgy nyilatkozott, hogy Gruendelt "gyenge teljesítménye" miatt bocsátották el, állításai pedig olyan hazugságok, amelyeket a vállalat a bíróságon is kimerítően cáfolni fog. A felperes ügyvédje ugyanakkor azt hangsúlyozta a csatornának nyilatkozva, hogy a kaliforniai törvények védik a veszélyes gyakorlatokat bejelentő alkalmazottakat, ez az eset pedig az elsők között lehet a humanoid robotok biztonságával kapcsolatos visszaélések bejelentései között, feltárva azokat az egyértelmű kockázatokat, amelyeket az ilyen eszközök erőltetett ütemű piacosítása jelent a közösség számára.

A humanoid robotokban is túl sok pénz van

Gruendel azt állítja, hogy a Figure AI vezetése már jóval a kirúgása előtt is fokozatosan ellehetetlenítette a munkáját: a heti rendszerességgel megtartott biztonsági megbeszélésekből például kétheti, havi, végül pedig negyedéves esemény lett, és többször is előfordult, hogy választ sem kapott a biztonsági kérdésekről a vezérigazgatónak ​​küldött üzeneteire. Erről nyilván majd a bíróság fog meggyőződni, de a fejlesztők általános rush-to-market megközelítéséhez elég annyi, hogy a Figure AI is az év elején szerzett 675 millió dolláros, szeptemberben pedig már 1 milliárd dolláros tőkefinanszírozást 39 milliárdos értékeléssel.

A startupnak ehhez képest nincs kereskedelmi forgalomba hozott terméke. Október közepén bejelentették ugyan, hogy legújabb modelljük, a Figure 03 piacra dobására készülnek, miután a hardvertervezés egyszerűsítésével, illetve az öntvényekre, a fröccsöntésre és a sajtolásra való áttérés lehetővé teszik a robotok alacsonyabb költségű tömeggyártását. Az eggyel korábbi, Figure 02 modellek nemrég zártak egy 11 hónapos éles tesztet egy amerikai BMW gyárban, ahol a Figure AI szerint több mint 30 ezer autó gyártásához járultak hozzá az egyik összeszerelő soron, de kereskedelmi terméknek ezeket sem érdemes nevezni.

A piaci logika zárójelbe teszi a biztonságot

Az elbocsátott termékbiztonsági vezető ezzel párhuzamosan azt állítja, hogy a robotok súlyos sérüléseket okozhatnak: képesek "emberfeletti sebességgel" mozgni, és már a Figure 02 által generált erő is "körülbelül kétszerese annak, amihez szükség lenne egy felnőtt ember koponyájának betöréséhez". Szerinte egyébként nem ő volt az egyetlen, akit aggasztottak a vállalatnál a robotokkal kapcsolatos biztonsági problémák, de a felső vezetés nemhogy a bejelentéseket nem vette komolyan, hanem az egyik esetben a főmérnök még egy olyan biztonsági funkciót is eltávolított, amelyiknek "nem tetszett az esztétikai megjelenése".

Ahogy a beszámolók kiemelik, az autonóm gépek fejlesztési versenyében nem lenne újdonság a biztonsági szempontok nagyvonalú átlépése: az önvezető autók és a robotaxik is annak ellenére terjednek, hogy még közel sem működnek tökéletesen. A humanoid robotok azonban még a többi technológiával összehasonlítva is egyedi kockázatokat hordoznak, mivel ipari környezetben kellene együtt dolgozniuk az emberekkel, sőt akár az otthonaikba is beköltöznének majd. A Morgan Stanley májusi jelentése azt valószínűsíti, hogy az emberszerű robotok piaca 2050-re az 5 billió dolláros forgalmat is elérheti – feltéve persze, ha nem igazolódnak be Gruendel aggodalmai, és a technológia is túllép a jelenlegi szemfényvesztő mutatványokon.

(a kép forrása: Figure @ youtube.com)