Az Egyesült Államok kormányzata pénteken jelentette be azt a 25 százalékos különadót, amelyet bizonyos Franciaországból importált termékekre, így kozmetikai vagy divatcikkekre vet ki összesen 1,3 milliárd dollár értékben. Bár az új szabályok implementációját azonnal fel is függesztették 180 napra, a lépés a Kínával folytatott kereskedelmi háborúhoz hasonlóan az amerikai kereskedelmi törvény 301-es bekezdését alkalmazva helyezné nyomás alá az európai feleket, amely válaszlépésekre hatalmazza fel az elnököt, ha egy amerikai iparágat jogtalan intézkedésekkel sújt valamelyik külföldi kormányzat.

A konfliktus alapját az Európai Unió, ezen belül is elsősorban Franciaország törekvései jelentik a globális techcégek forgalomarányos adóztatására. A franciák hosszú évek óta tervezgették a normális adószintekhez viszonyítva nevetségesen keveset fizető internetes óriáscégek ráncba szedését, az idén pedig már el is kezdenék behajtani a 750 milliós éves árbevételnél többet termelő vállalatoktól azt a 3 százalékos különadót, amit a helyben nyújtott, 25 millió eurós forgalmat meghaladó digitális szolgáltatások után kell majd befizetni.

A megoldás természetesen a nemzetközi internetes platformokra vonatkozó egységes adószabályok bevezetése lenne, ezzel kapcsolatban azonban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezeten (OECD) belül folytatott tárgyalások teljes zsákutcába jutottak. Az eddigi eredmények csak fegyverszünetet jelentettek a kibontakozó transzatlanti kereskedelmi konfliktusban, de a franciák és más európai államok már korábban bejelentették, hogy érdemi nemzetközi megállapodás hiányában már az idén megteszik a szükséges lépéseket nemzeti és uniós szinten is.

Most éppen zsarolnak, de majd tárgyalnának is

Franciaország mellett már EU-tagállam, így Olaszország és Ausztria is elfogadta a 3 százalékos digitális adóról szóló saját szabályozását. A probléma egyébként nem csak a digitális piacot érinti, mivel mivel az OECD-szintű megállapodásoknak az állami beszerzések vagy a mezőgazdasági cikkek is a tárgyát képezik, és felek ezeken a területeken sem jutottak dűlőre egymással. Az USA a múlt hónapban közölte, hogy kiszáll a digitális adóról folyó nemzetközi egyeztetésből, mert álláspontja szerint a 140 ország részvételével zajló nemzetközi egyeztetéseken nem történt semmilyen előrelépés.

A francia pénzügyminiszter ezt brit, spanyol és olasz kollégájával közösen provokációnak nevezte az OECD tagjaival szemben, főleg, hogy szerinte már centiméterekre voltak a megállapodástól, és a francia parlament éppen az OECD-tárgyalásokra való tekintettel függesztette fel az év végéig a különadó bevezetését. Az Egyesült Államok ugyanakkor továbbra is elutasítja az egyoldalú adók kivetését, és csak egy OECD-szintű megállapodást lenne hajlandó elfogadni. Erre az idén már nincs sok esély, miután az USA kivonult a megbeszélésekről, novemberben pedig elnökválasztásra készül.

A most elfogadott különadót az amerikai elnök már az előző év végén belengette, azt a lehetőséget is nyitva hagyva, hogy akár 100 százalékos adót is kivethetnek a megfelelő francia termékekre. Az USA emellett 10 másik ország esetében is azt vizsgálja, hogy szüksége lesz-e a 301-es bekezdés alkalmazására, ami mások mellett az Egyesült Királyságból, Indiából vagy Törökországból származó importot terhelné meg a büntetőadóval. A pénteki bejelentésben azzal indokolják a 180 napos haladékot, hogy az időt hagyna a probléma tárgyalásos rendezésére, bár annak során legutóbb éppen az Egyesült Államok dobta be a törölközőt.