A héten a Fehér Ház visszavonta azokat a még Donald Trump idejében hozott rendelkezéseket, melyek nemzetbiztonsági okokra hivatkozva teljesen ellehetetlenítették volna több kínai alkalmazás, köztük a rendkívül népszerű TikTok és WeChat használatát az Egyesült Államokban. Ezzel párhuzamosan az új elnöki adminisztráció egy szintén a korábbi periódusban hozott, kiberbiztonsággal kapcsolatos rendeletet viszont kibővített, hogy a jövőben csökkenjenek a beszállítói láncokat és kommunikációs hálózatokat fenyegető internetes kockázatok.

A hivataláról a tavaly novemberi választási vereséget követően lemondani kényszerülő Trump elnöksége egészét meghatározta a Kínával kapcsolatos kemény fellépés, ami a kampány hajrájához közeledve újabb és újabb intézkedésekben testesült meg. Ezek között említhető a TikTok, a WeChat és más kínai alkalmazások betiltásának kezdeményezése is. A közösségi alkalmazásokat érintő tiltást azonban egy sor jogi beadvánnyal mindkét app esetében sikerült megakasztani, miközben az amerikai fél által követelt eladási ügylet csak nem akart megszületni. Elsőként úgy tűnt, a Microsoft lehet a befutó, aztán az a szál végül zsákutcába futott, ám helyette feltűnt az Oracle és a Walmart nevével fémjelzett csoport. Ez utóbbi folyamatot viszont tavaly nem sikerült lezárni, a választási eredmények tudatában pedig borítékolható volt, hogy nem is lesz belőle semmi addig, amíg Joe Biden hivatalba nem lép.

Az új adminisztráció azonban a kezdetektől világossá tette, hogy nem kívánja mindenben követni a korábbi vezetést (ennek fényében pedig a TikTok tulajdonosa, a ByteDance rögtön kitáncolt az Oracle-üzletből). A Biden-kormányzat a tiltó rendelkezések erőltetése helyett inkább igyekszik alaposabban körüljárni a témát, és például megbizonyosodni arról, hogy valójában mekkora nemzetbiztonsági kockázatot jelent a kínai appok működése, valamint lehetséges megoldást találni arra, hogy ezek a platformok úgy működhessenek az USA-ban, hogy az megfelelő garanciákat biztosítson az amerikai állampolgárok személyes adatainak kezelésével kapcsolatban.

Ettől még nincs örök barátság

A most visszavont rendeletek azonban nem jelentik azt, hogy a kínai és más, az Egyesült Államok szemében potenciális riválisnak tekintett országok alkalmazásai, technológiai megoldásai kötöttségek nélkül lennének terjeszthetők az országban. A már említett kibővített rendelkezések értelmében az amerikai kereskedelmi minisztérium munkatársainak minden ilyen megoldást alaposan meg kell vizsgálni, és meggyőződni arról, hogy azok megfelelő biztonsági garanciákat nyújtanak arra, hogy azokat nem lehet az USA és lakosságának érdekeivel ellentétes tevékenységekre, például kémkedésre használni. 

Az amerikaiak érzékeny adatainak védelméről szóló Biden-rendelet sok szempontból építkezik a Trump által 2019 tavaszán kiadott hasonló dokumentumra, amely az infokommunikációs technológiák és szolgáltatások védelmét igyekezett megerősíteni. Ez az azóta felszínre került újabb és újabb grandiózus hekkelési kampányok fényében több mint aktuális témát jelent.

A kibertérből érkező egyre nagyobb problémákat okozó támadások hatására Biden már májusban hozott egy rendeletet, amely jelentős fejlődést igyekszik elérni a kormányzat és az országban tevékenykedő cégek kibervédelmi képességeiben. Ennek egyik legelső megnyilvánulása az lett, hogy a kiberbűnözéssel kapcsolatos információk begyűjtésére és a szükséges intézkedések megtételére központosított akciócsoportot hoztak létre Washingtonban, az ilyen támadásokat pedig praktikusan a terrorizmussal egy szinten kezelik mostantól.