A befektetők már nincsenek oda a bizonytalan kimenetelű és drága projektekért, a tömeges leépítések pedig a virtuális valóság fejlesztését is jó időre mellékvágányra tehetik.

A metaverzum egy komplikált és inkoherens technikai koncepció, amelynek nem csak a fejlesztése bonyolult és drága, hanem arra sincs semmilyen bizonyíték, hogy a felhasználói oldalon elég sokan vevők lennének rá. Ez pedig nem tűnik nyerő leosztásnak a jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor a nagyvállalatok részvényesei és befektetői egyfolytában a költségcsökkentést szorgalmazzák, és azokra a termékekre koncentrálnának, amelyek kevésbé izgalmasak, de jobban el lehet őket adni. Az új technológia iránti igényre továbbra sincs kézzelfogható bizonyíték, és a Business Insider elemzése szerint egy jó időre az lehet utolsó szög a metaverzum koporsójában, hogy a tömeges elbocsátásokat tervező techcégek alaposan visszanyesik a pénzüket égető kísérleti egységeiket.

Az Alphabet-Google például úgy néz ki, hogy szakít több évtizedes hagyományaival, és nem finanszíroz tovább vad ötletekre épülő kísérleti programokat. A vállalat 12 ezer embert bocsát el, és minden erejével igyekszik a bevételszerzésre és a mesterséges intelligenciára koncentrálni. Nemrégiben kiderült, hogy az Apple és a Microsoft is takarékra teszi a kibővített és virtuális valóságot (AR, VR) érintő projekteket, sőt az utóbbinál egy hasonlóan széles körű leépítési program a HoloLens részleget is komolyan érinti. Ott van aztán maga a Meta (Facebook), amit eleve a metaverzumos nyomulás tiszteletére neveztek át 2021 őszén, de őket is utolérte az elbocsátási hullám, amelynek során a metaverzumos beruházásokért felelős, de veszteséges Reality Labs részlegtől is elküldtek munkatársakat.

Az AR/VR headsetek fejlesztésének fő kihívása az eszközök árának, méretének és tömegének megfelelő szintre csökkentése, ennek kilátásait pedig a Business Insider szerint jól mutatja, hogy egyelőre még az Apple, az egyik legtapasztaltabb és legkövetkezetesebb hardvergyártó is ódzkodik az ilyen termékek piacosításától. Bár abban talán nincs vita, hogy ezek a készülékek jelenthetik majd az okostelefonok után a következő nagy dobást, mindenkit óvatosságra inthet, hogy a már megjelent korai megoldásoktechnikai problémái mennyi kritikát váltottak ki. Még a Microsoftnak sem jött össze az áttörés a HoloLens headsetekkel, amelyek szállítására korábban 22 milliárd dolláros keretszerződést kötött az amerikai hadsereggel, de a projektet jó ideje a késlekedés és a kudarcos tesztek jellemzik.

A nagy dobást el kell napolni

A sor folytatható a Magic Leappel, melynek eszközei a korábbi elbocsátások és a vezérigazgató-váltás után sem kerültek be a mainstream felhasználásba, a metaverzum önjelölt reklámarca, a Meta pedig 2019 óta több mint 36 milliárd dollárt fektetett a Reality Labs fejlesztéseibe, de még mindig nem jött elő semmilyen sikeresnek nevezhető dologgal. A Business Insider ennek kapcsán megjegyzi, hogy a metaverzum eleve egy homályos koncepció volt arra a feltételezésre építve, hogy a kiterjesztett és a virtuális valóság lenne a számítástechnika jövője. A pénzbőség idején sokan kaptak szabad kezet, hogy megvalósítsák a rosszul definiált elgondolásokat, de ez nem tartható a részvényárfolyamok beszakadása, a feltételezettnél komolyabb technológiai kihívások vagy a piaci nehézségek közepette.

A fogyasztók egy kisebb része természetesen mindig készen áll megvásárolni azokat a drága eszközöket, amelyek az újdonságon túl nem sok értelmezhető előnyt kínálnak, a többieknek azonban nem sikerült eladni, hogy a metaverzum megérné a befektetést, különösen a megélhetés költségeinek emelkedése közepette. A lap idézi a CCS Insight piackutató decemberi becsléseit, amelyek alapján 2021 és 2022 között éppenséggel csökkentek az AR és VR szállítások, és 2023-ban is csak szerény növekedés várható. Ez nem tűnik megfelelő időnek a prémuim kategóriás újdonságok megjelentetésére, főleg, hogy a nagy márkák és hirdetők sem tapossák agyon egymást a metaverzum bejáratánál. Bár a technológia népszerűvé válhat bizonyos fogyasztók körében, úgy néz ki, hogy az okostelefonokat nem mostanában fogja leváltani.

Közösség & HR

Egyelőre nem tűnik sokkolóan okosnak a Gemini mesterséges intelligencia

Ahogy az lenni szokott, a Google közzétette, a felhasználók pedig azonnal rászálltak az új technológiára, amit sikerült is buta hibákra késztetniük.
 
Ez a kkv-k problémája világszerte. A megoldásszállítók pedig rendszer a széttagoltságra, a sok egyedi igényre, és az ebből eredő magas fejlesztési és támogatási költségekre panaszkodnak.

a melléklet támogatója a Yettel

Minden vállalatnak számolnia kell az életciklusuk végéhez érő technológiák licencelési keresztkockázataival. Rogányi Dániel és Vincze-Berecz Tibor (IPR-Insights) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 1. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.