A Meta-Facebook vezérigazgatója, Mark Zuckerberg kedden tett közzé egy képernyőképet a Horizon Worlds alkalmazásról, miután éppen bejelentették a VR-játék franciaországi és spanyolországi megjelenését ünnepelve. A képen a már ismert Zuckerberg-avatár a semmi közepén áll a párizsi Eiffel-torony és a barcelonai Sagrat Cor templom kezdetleges makettje előtt, a felhasználók pedig azóta is tárgyalják, hogy az egésznekolyan hatása van, mint egy évtizedekkel ezelőtt kiadott videojátéknak. Röviden, a páratlanul immerzívnek kikiáltott alkalmazást megint úgy sikerült megjelenítni, ami ezekhez a jelzőkhöz képest minimum csalódást keltőnek hat.

A Forbes tegnapi véleménycikkében már azt tárgyalja, hogy a Meta metaverzumával valahogy mindig ez történik: a Horizon Worlds a mai elvárásokhoz képest már a kezdetektől borzalmasan nézett ki, és ez alig javult valamit az évek során, nem beszélve a halott szemű, láb nélküli, a Nintendo korábbi próbálkozásaira emlékeztető avatárokról. Igaz, hogy a virtuális valóságról nyilván nehéz a lényeget jól közvetítő, kétdimenziós állóképeket készíteni, és a VR grafikai szempontból még deklaráltan elmarad a legmenőbb PC-s vagy konzolos játékok, de a Horizon Worlds ettől még a VR alkalmazások világán belül sem tűnik valami vonzó ajánlatnak.

A dolog annál érdekesebb, mert a Meta eddig már több mint 10 milliárd dollárt égetett el a metaverzum VR-központú változatának fejlesztésére, sőt még a Facebook anyavállalatának a nevét is megváltoztatták, hogy erősítsék az arculatot. A Forbes szerint ha a Meta befektetői és a cég vezetői is azt gondolják, hogy a metaverzum az elkerülhetetlen jövő, akkor nem teljesen világos, hogy miért tesznek folyamatosan közzé a 2008-as PlayStation Home-nál gyengébb anyagokat, és hogy mindez hogyan hat a feltételezett bizalomra. Feltételezve, hogy a metaverzum és a web3 többről szól, mint blokklánc-ingatlanok és NFT-k eladásáról az üres virtuális világokban.

Ha legalább jól nézne ki

Arra már eddig is sokan rámutattak, hogy a jelek szerint Metának a jelek szerint még mindig nincs túl sok fogalma a metaverzum gyakorlati megvalósulásáról, bár arra tette fel a jövőjét, hogy saját szabályaival és szabványaival alapvető hatást gyakorol majd erre a területre. A felvázolt metaverzumos vízióhoz azonban sokkal közelebb állnak azok a már létező és működő játékok, mint a Minecraft, a Roblox, a Fortnite vagy akár a GTA Online. Közben a Meta-Facebook a lankasztó demóiban azt erőlteti, hogy az emberek tömegei nyilván üzleti megbeszélésekre vagy pingpongozásra használnák a virtuális valóságot, miközben virtuális árucikkeket tukmálnak rájuk és kereskedelmi célú megfigyelésnek vetik alá őket.

A visszajelzések alapján akár már ki is jelenthető, hogy a Meta 10 milliárd dolláros befektetése eddig rosszabb eredményeket produkál más alkalmazásokénál. A Meta üzleti modelljében pedig annyi negatív hatás jelentkezik egyszerre, hogy nem sok jóval kecsegtet, ha a társaság kevésbé érti a saját metaverzumos jövőképét, mint bármelyik versenytársa. Itt érdemes megjegyezni, hogy egyetemi kutatók már bemutatták, miként lehet egy primitív VR-játékban mindössze 5 perces játékidő alatt vagy két tucatnyi adatpontot begyűjteni a felhasználókról (ehhez képest sehol sincsenek a jelenlegi böngészők és okostelefonos appok), sőt javaslatokat is tettek a személyes adatok védelmét célzó technikákra.