A külső szemlélőnek esetleg úgy tűnhet, hogy a vállalatnak fogalma sincs, mit akar pontosan, de azt nagyon el szeretné adni.

A Meta (Facebook) globális kommunikációs vezetője és alelnöke, Nick Clegg a múlt héten terjedelmes esszében magyarázta, hogy milyen, milyen lesz, és miért érdekes a metaverzum, de a társaság víziója ettől nem lett kevésbé összefüggéstelen vagy nyugtalanító. A kommentárok az írásnak azt a részét külön is kiemelik, amelynek értelmében a Meta nem tervezi saját metaverzum felépítését: Clegg szerint nem épül a cég által futtatott metaverzum, mint ahogy ma sincsen microsoftos vagy google-s internet. Ennek alapján a Meta most már a közös világhálóhoz hasonlítja a koncepciót, bár a még Facebook néven közzétett tervei alapján úgy hangzott a dolog, mintha saját virtuális valóságot próbálna létrehozni, amire félemetes mennyiségű időt és erőforrást szán.

Az elképzelés innentől kissé zavarossá válik. Ahogy mások mellett a Futurism cikke is rámutat, Clegg egy összekapcsolt, a nemzeti határokon túlmutató rendszerként festi le a metaverzumot, ezért szükségesnek tartja a közös és privát szabályok és szabványok olyan hálózatát, amelyik lehetővé teszi a metaverzum különféle joghatóságokon átívelő működést. Ezeket viszont nem az egyes államok határoznák meg, amelyek szerinte csak "digitális akadályokat építenek a határaikon", hogy nagyobb ellenőrzést nyerjenek az online tér felett. Arról, hogy akkor mégis kicsoda, a Metának látszólag nincs határozott álláspontja, így akár azt is hihetnénk, hogy a metaverzumnak csak egy kis szeletére pályázik. A Facebook eddigi karrierjére tekintettel azonban ezt a forgatókönyvet el is vethetjük.

Az biztos, hogy majd lesz valami

Ez utóbbi ugyanis nem igazán szólt másról, mint az internet uralma alá hajtásáról, a versengő modellek ellehetetlenítéséről és a cég profitérdekeinek érvényesítéséről. A megosztott virtuális környezet, amelyet a Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg az okostelefonos korszakot is lezáró felhasználási trendnek tart, Clegg írása szerint nem lenne a vállalaté, de nem titok, hogy az említett szabályokra és szabványokra a terület úttörőjeként mégis alapvető hatást gyakorolna a Meta-Facebook. A gondolatmenet mindenkinek ismerős lehet, aki figyelemmel kísérte a közösségi média felfutását. Ugyanitt arról is olvashatunk, hogy az újítók szerint a technológiai fejlődés amúgy sem várhatja be a lassan felzárkózó szabályozást, később pedig a Meta alelnöke már arról beszél, hogy sok metaverzumos termékük megvalósulása legkorábban is csak 10-15 év múlva esedékes.

Mindebből úgy tűnhet, hogy a Metának a különféle demóival együtt sincs tú sok fogalma a metaverzum gyakorlati megvalósulásáról. A vállalat közben aktívan népszerűsíti saját Horizon Worlds alkalmazását, ami egyelőre nem keltett komoly hullámokat a felhasználók körében, és már javában győzködi a számára fontos hirdetőket a metaverzum lehetőségeiről, bár egy februári beszámoló szerint alapvető kérdéseikre sem mindig sikerül konkrét válaszokat adnia. Nick Clegg írása most ha másra nem, a befektetők elbizonytalanítására lehet alkalmas, akik eddig azt hihették, hogy minden a terv szerint halad, és a Meta rengeteget fog keresni az általa irányított metaverzumon.

Eközben éppn olyan dokumentumok szivárognak ki a társaságtól, amelyek értelmében a Facebook mérnökei nem rendelkeznek megfelelő szintű ellenőrzéssel azzal kapcsolatban, hogy rendszereik hogyan használják fel az adatokat, sőt megmagyarázni sem feltétlenül tudják az általuk alkalmazott modellek kimeneti eredményeit. A Vice magazin technológiai aloldala, a Motherboard ebből szemlézve őket magukat idézi, amikor arról nyilatkoznak, hogy nem tudnak olyan megbízható változtatásokat bevezetni saját működésükben vagy a külső követelményeknek való megfelelés érdekében, mint hogy "nem használnak fel X adatot Y célra", közben a szabályozók mégis pontosan ezt várnák tőlük. Hogy ez a metaverzumra nézve mit jelent, azt egyelőre mindenki kénytelen maga eldönteni.

Közösség & HR

Bűncselekmények gyanújával készült feljelentés a KRÉTA-rendszer ügyében

A 2019-ig visszatekintő kormányzati átvilágítás "gyanús mintázatot" talált, ennek nyomán pedig 40 oldalas feljelentés készült a KRÉTA, a Neptun és az állami iratkezelők 100 milliárd forintot is meghaladó kifizetésit illetően.
 
Előrelátó tervezés és meghatározott menetrend segíti az incidensek minél gyorsabb elhárítását. Ehhez azonban sok feladatot és felelősséget kell tisztázni – még jóval azelőtt, hogy bekövetkezik a baj.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.