A Facebook anyavállalata, a Meta Platforms pénteken jelentette be, hogy elérhetővé tesz egy új eszközt, amelynek célja a személyes tér határainak fenntartása a virtuális valóság (VR) közösségi alkalmazásaiban. A nem meglepő módon személyes határ (personal boundary) eszköznek nevezett megoldás elvileg azt biztosítja majd, hogy mindenki nagyjából 4 láb (1,2 méter) távolságra érezze magát a többi avatártól a virtuális térben, amikor VR-headseten keresztül használja a Horizon Worlds és Horizon Venues applikációkat.

Ahogy az utóbbi időben egyre többet olvasni róla, a metaverzumban is egyre aggasztóbb a Facebookról és más közösségi platformokról már jól ismert, akár szexuális jellegű zaklatás. Ez a virtuális valóságban a korábbiaknál is nyomasztóbb módon jelenik meg, és a felhasználók rendszeresen panaszkodtak a "virtuális tapizás" és más visszaélésszerű viselkedések miatt. A társaság most azt közölte, hogy új, alapértelmezett beállításokkal próbálja elejét venni a nem kívánatos interakcióknak.

A Meta szerint az új eszköz "kézzel való zaklatás" megelőzésére épül, az avatárok keze ugyanis eltűnik, ha behatolna valaki másnak a személyes terébe. Egy biztonságos zónát (safe zone) létrehozó funkcióval egyébként már most is rendelkezik a Meta virtuális világa, amelynek segítségével a felhasználók egy buborékot aktiválhatnak az avatárjuk körül, ha fenyegetve érzik magukat. A Meta illetékes alelnöke azonban most arról írt, hogy a személyes határokat ilyen módon is meghúzzák a megfelelő viselkedési normák felállításához.

Vivek Sharma mindezt fontos lépésnek nevezte, elismerve, hogy a szolgáltatónak még sok a tennivalója. Ezeket a jelek szerint a Facebookról már ismert tempóban akarják megvalósítani: a Meta alelnöke úgy fogalmazott, hogy folytatják az új módszerek tesztelését és felfedezését annak érdekében, hogy az emberek jól érezzék magukat, például olyan vezérlőket is bevezethetnek, amelyekkel az emberek módosíthatják személyes határaik kiterjedését. Aztán majd lesz valami – tehetjük hozzá kívülállóként.

A szabályozók is nagyon igyekeznek

Eközben más frontokon is zajlik az élet a megfelelő viselkedési normák kialakításában: európai igazságügy-miniszterek ugyancsak pénteken egyeztettek róla a Google és a Meta képviselőivel, hogy világos jogi keretekre van szükség az online gyűlöletkeltés elleni együttműködés megerősítéséhez. A francia igazsgügy-miniszter a megbeszélésről kiadott nyilatkozatban világossá tette: legfőbb ideje uniós jogszabályokkal kezelni a kérdést, hogy ne a platformszolgáltatók mondják ki mindig az utolsó szót.

A Google jogi igazgatója a Reutersnek küldött levelében üdvözölte az EU digitális bizonyítékok megosztásának megkönnyítésére irányuló terveit. A társaság álláspontja alapján az "e-bizonyítékokról" szóló rendelet úgy teremthet pozitív nemzetközi precedenst a bűnüldözés támogatásában, hogy ezzel párhuzamosan a felhasználók magánéletének védelmére és az eljárások megfelelő lefolytatására is biztosítékokat nyújt. Érdekesség, hogy a Twitter, mely a múlt hónapban elveszített egy gyűlöletbeszéddel kapcsolatos bírósági csatát Franciaországban, ezúttal nem képviseltette magát a megbeszélésen.

Ahogy a hírügynökság beszámolója is kiemeli, a közösségi médiának és az online platformoknak számos olyan jogalkotói kezdeményezéssel kell szembenézniük az Atlanti-óceán mindkét oldalán, amelyek megkövetelnék tőlük, hogy az eddiginél sokkal többet tegyenek a gyűlöletcselekmények vagy a félretájékoztatás ellen. Az EU-ban a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) a szolgáltatásaikban megjelenő illegális tartalmak vonatkozásában akár az érintett cégek globális forgalmának 6 százalékát kitevő bírságot is lehetővé tenné.