A honatyák jelentősen megvágták az összeget, amit az amerikai hadsereg idén AR-sisakos terveire költhet. A HoloLens javított változatával várhatóan ősszel kezdődhet az új tesztkör.

Közel két éve, 2021 tavaszán kötött 22 milliárd dolláros keretszerződést az Egyesült Államok hadserege a Microsofttal. A még amerikai léptékkel nézve is komoly összegből a katonák képességeit kívánták feljavítani digitális információk megjelenítésére alkalmas harctéri sisakokkal és az ezeket összefogó taktikai rendszerrel (Integrated Visual Augmentation System - IVAS). A kevert valóság megjelenítésére alkalmas, a hadsereg igényeire alakított speciális HoloLens azonban az első teszteken nem szerepelt tökéletesen, ami a tervezett bevezetés többszöri csúszásához vezetett.

Úgy tűnik, a rendszer hivatalos hadrendbe állítása idén már biztosan nem kezdődik el, mivel a nemrég elfogadott költségvetési salátatörvényből kiderült, hogy a hadsereg által idénre kérvényezett 400 millió dollárból mindössze 40-et hagytak jóvá a képviselők. Utóbbiból kizárólag kutatás-fejlesztésre költhetnek, azaz ennyit kap a Microsoft azért, hogy mérnökei megpróbálják kijavítani a jelenlegi változat hiányosságait, hibáit.

Fájó pontok

Tavaly ősszel a Bloomberg szellőztette meg azt a Pentagon tesztelésekért felelős irodája által készített összefoglaló jelentést, amelyből kiderült, a headseteket viselő katonáknál számos esetben "a küldetést befolyásoló fizikai károsodás" jelentkezett. A nem kívánt mellékhatások között említik a fejfájást, a szem megerőltetését és a hányingert. A kellemetlenségeket tapasztalók több mint 80 százalékánál kevesebb mint három óra elteltével jelentkeztek a tünetek.

Mindezek egyenes következményének tekinthető, hogy az amerikai hadsereg a múlt héten közölte, hogy december 20-án, néhány nappal a törvénytervezet kongresszusi elfogadása előtt, megbízást adott a Microsoftnak az IVAS 1.2-es változatának kifejlesztésére. A bejelentés szerint utóbbi bevezetése szeptemberben kezdődhet meg, de az előzmények ismeretében ez alatt valószínűleg csak azt kell érteni, hogy őszre tervezik az újabb tesztkörök elindítását. Csak ezek sikeres lebonyolítása után nyílhatnak meg igazán a költségvetési pénzcsapok, és kezdődhet meg, jó esetben valamikor 2024-ben a rendszer nagy mennyiségű telepítése.

Nyúlik, mint a rétestészta

A Microsoft még 2018-ban nyerte el kiterjesztett- vagy más néven kevert valóságot (augmented/mixed reality) biztosító headsetjével az első jelentősebb katonai beszerzést. Akkor az Integrated Visual Augmentation System (IVAS) projekt keretében 480 millió dollár értékben kapott megrendelést a cég egy olyan, a HoloLensre alapozott rendszer szállítására, amelynek célja a katonák jobb és gyorsabb információellátása, illetve a különböző csapatrészek és a parancsnokság közötti kommunikáció javítása.

A program azonban még csak egy pilot volt, hogy elnyerjék végső formájukat azok a speciális AR-sisakok, melyek kijelzőjén a katonák megjeleníthetik többek között környezetük térképét, társaik helyzetét és a lehetséges ellenséges harcállásokat. Úgy tűnt, a prototípusok hozták azt a szintet, amit a katonai vezetés is elvárt, ekkor kötötték meg a bevezetőben említett, távlatilag akár 22 milliárd dollárt jelentő megállapodást.

Ezt követően azonban látványosan belassultak a dolgok. A sorozatgyártást megelőző végső harctéri próbát elvileg 2021 szeptemberében tartották volna meg, ám miután az elmaradt, egyértelművé vált, hogy az eszközök korábban remélt gyors rendszerbe állítása sem valósul meg.

Tavaly januárban pedig az is kiderült, hogy a rendszer teljesítménye egyelőre nem kellően jó ahhoz, hogy az IVAS-t harctéri körülmények között alkalmazhassák. Akkor a felek még úgy kalkuláltak, hogy 2022 szeptemberére sikerül majd minden problémás kérdést lezárni, ám ez a történtek fényében hiú ábrándnak bizonyult.

Piaci hírek

Kínos tévedéssel promózza csetbotját a Google

Az OpenAI ChatGPT-je ellen harcba induló Bardot népszerűsítő rövid videóba pont olyasmi került, ami miatt egyelőre érdemes fokozott óvatossággal kezelni az algoritmusok generálta szövegeket.
 
Az 5G-vel indul be igazán a precíziós mezőgazdaság forradalma. Ebben nagy az egyetértés a mezőgazdasági és a távközlési szakemberek között.
Létezik egy ortodox irányzat, mely szerint a jelszavak legyenek minél hosszabbak és összetettebbek, valamint cseréljük azokat minél gyakrabban. Valóban ettől lesznek a rendszereink biztonságosabbak? Pfeiffer Szilárd (Balasys) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.