Továbbra sem megy flottul az amerikai hadsereg Microsofttal közös, potom 22 milliárd dolláros projektje, amely a kevert valóság eszköztárával igyekszik felturbózni a katonák teljesítményét.

Meglehetősen komoly egészségügyi mellékhatások jelentkeztek több katonán azokon a terepgyakorlatokon, amelyeken a Microsoft módosított HoloLens sisakjának harci körülmények közötti hatékonyságát tesztelte az amerikai hadsereg - derül ki a nyilvánosságra nem hozott, ám a Bloomberg által megszerzett összefoglaló jelentésből.

A Pentagon tesztelésekért felelős irodája által készített anyag szerint a kevert valóság megjelenítésére alkalmas eszközöket viselő katonáknál számos esetben "a küldetést befolyásoló fizikai károsodás" jelentkezett. A nem kívánt mellékhatások között említik a fejfájást, a szem megerőltetését és a hányingert.

A kellemetlenségeket tapasztalók több mint 80 százalékánál kevesebb mint három óra elteltével jelentkeztek a tünetek. Arról azonban egyelőre nem jelent meg adat, hogy a gyakorlaton résztvevő összes ember között milyen arányban jöttek elő a fentebb említett negatív jelenségek.

A tesztelésekért felelős iroda vezetője által jegyzett összefoglaló arra is kitér, hogy a rendszerben még mindig túl sok alapvető funkció meghibásodása is előfordul. Nickolas Guertin verdiktje ennek ellénére nem annyira borús. A hadseregnek megfogalmazott ajánlásában a fejlesztések prioritásként kezelését említi a széles körű bevezetés előtt, ami csökkentheti a "felhasználók fizikai kényelmetlenségét". A fejlesztendő technológiai részletekkel kapcsolatban a jelentés a szenzorok gyenge fényviszonyoknál mutatott teljesítményét, a kijelző tisztaságát, a látómező és néhány alapvető funkció megbízhatóságát említi még.

Ami a pozitívumokat illeti, a korábbi tesztekhez képest sokat sikerült javítani a rendszer általános rendelkezésre állásán, azaz megnőtt az egész rendszert működésképtelenné tevő meghibásodások közötti átlagos idő. A parancsnokok és a katonák visszajelzései alapján a legújabb verzió "javította a navigációt és az egység mozgásának koordinálását" is.

Hosszú történet

A Microsoft 2018-ban nyerte el kiterjesztett- vagy más néven kevert valóságot (augmented/mixed reality) biztosító headsetjével az első jelentősebb katonai beszerzést. Akkor az Integrated Visual Augmentation System (IVAS) projekt keretében 480 millió dollár értékben kapott megrendelést a cég egy olyan, a HoloLensre alapozott rendszer szállítására, amelynek célja a katonák jobb és gyorsabb információellátása, illetve a különböző csapatrészek és a parancsnokság közötti kommunikáció javítása.

A program azonban még csak egy pilot volt, hogy elnyerjék végső formájukat azok a speciális AR-sisakok, melyek kijelzőjén a katonák megjeleníthetik többek között környezetük térképét, társaik helyzetét és a lehetséges ellenséges harcállásokat. Úgy tűnt, a prototípusok hozták azt a szintet, amit a katonai vezetés is elvárt, mivel tavaly tavasszal a felek aláírtak egy lényegesen komolyabb, távlatilag akár 22 milliárd dollárt hozó megállapodást.

Ezt követően azonban látványosan belassultak a dolgok. A sorozatgyártást megelőző végső harctéri próbát elvileg 2021 szeptemberében tartották volna meg, ám miután az elmaradt, egyértelművé vált, hogy az eszközök korábban remélt gyors rendszerbe állítása sem valósul meg.

Idén januárban pedig az is kiderült, hogy a rendszer teljesítménye egyelőre nem kellően jó ahhoz, hogy az IVAS-t harctéri körülmények között alkalmazhassák. Év elején a felek még úgy kalkuláltak, hogy szeptemberre sikerül minden problémás kérdést lezárni. Úgy tűnik, mindez hiú ábránd volt, és a gigaprojekt története tovább nyúlik.

Piaci hírek

Már olyan cég is van, amelyik véletlenül pattintott el félmilliárd dollárt az MI-re

...amit egyébként nem is olyan nehéz összehozni. Úgy fest, hogy a mesterséges intelligenciát gyorsított eljárással bevezető szervezeteknél a kifizetésre váró számlák és a megtérüléssel kapcsolatos aggályok is egyre szaporodnak.
 
Hirdetés

Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?

A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.