Úgy tűnik, hogy az Alphabet-Google szakít a hagyományokkal, és nem finanszíroz tovább vad ötletekre épülő kísérleti programokat, hogy minden erejével a bevételszerzésre és a mesterséges intelligenciára és a koncentráljon.

A Google 2015-ös átszervezését követően közvetlenül anyavállalata, az Alphabet irányítása alá kerültek azok a kísérleti programok, amelyektől rövid távon nem sok bevételt remélhet a vállalat, hosszabb távon azonban a technológiai áttörések lehetőségét hordozzák az emberiség legmakacsabb problémáira a hatékonyabb logisztikától a klímaválságig. A jelentésekben még mindig Other Bets néven szereplő programokért az X Development vagy röviden X nevű leányvállalat felel, amelyik rendszeresen kaszálta el a megrekedt projekteket, hogy ezzel párhuzamosan újabbakat indítson helyettük.

Az X eddigi, nem ritkán vad ötletekből kiinduló kísérletezgetése nem volt kifejezett sikertörténet, amennyiben a részleg folyamatos és jelentős veszteséget termel a negyedéves szinten milliárd dolláros kiadások és százmilliós nagyságrendű bevételek mellett. Bár a lehetőség mindig megvan, hogy egyik-másik program átütő sikert hozzon, befektetői szempontból ezek a kísérletek nem képviselnek értéket, ugyanis nincs sok közük a Google termékeivel kapcsolatos K+F tevékenységhez. És mivel a költségeiket sem hozzák vissza, a részvényesek jellemzően a nyereséget csökkentő játszadozásnak tartják őket.

Maga a Google X 2010 óta működik, és sokan az alapítók, Larry Page és Sergey Brin személyes játszótereként hivatkoztak rá, amelyet a Xerox PARC, a Nokia Bell és más legendás kutatólaboratóriumok mintájára képzeltek el. Először még olyan ötleteket is futtattak, mint az űrlift, a levitáció vagy a teleportálás. Később már életszerűbb dolgok következtek, már közülük is kénytelenek voltak lemondani az internetes léghajókról (Loon), a drónprojekt (Wing) sem igazán zakatol, és bár az önvezető technológiát fejlesztő Waymo bevételt is termel, nyereséges üzleti modellje talán csak évtizedek múlva lehet.

Lehet, hogy már az X létezése is veszélyben van

A Business Insider friss riportja alapján azonban hivatalosan is vége szakadt az Alphabet-Google moonshot fejlesztéseinek – ez utóbbi a technológiai iparban az olyan kezdeményezéseket jelöli, amelyek a belátható időn belüli haszon biztosítéka, illetve a lehetséges kockázatok és előnyök megfelelő vizsgálata nélkül futnak. A beszámolóban kitérnek rá, hogy az X már 2019-ben elveszítette addigi őrangyalait, ahogy a cégalapítók 21 év után háttérbe vonultak, ezzel pedig ott is felbukkant a hagyományosabb üzleti szemlélet, például a projektek piacosításának felgyorsításáért felelős menedzserek személyében.

A lap most arról ír, hogy az X-et irányító Eric Teller egy belső levélben 2030-at jelölte meg, amikorra a részlegnél meg kell haladni a 26 százalékosnál nagyobb belső megtérülési rátát. Ezen felül az évtized végére húsz olyan vállalatot akar kinöveszteni, amelyekből legalább négynek az értéke magasabb lesz az Alphabet piaci kapitalizációjának 5 százalékánál. A BI jelenlegi és korábbi alkalmazottakra hivatkozva úgy tudja, hogy a sikeres bevezetések hiánya és a gazdasági kihívások mostanra odáig vezettek, hogy az Alphabetnél a különleges fejlesztések esetében is a "hard reset" mellett döntöttek.

Ebben állítólag nagy szerepe van az Alphabet pénzügyi vezetőjének, aki folyamatosan nyirbálta a bőkezű K+F kiadásokat, a vállalat pedig korábbi alapelveivel szakítva már tervszerűen fogja vissza legambiciózusabb projektjeit, hogy az azonnali bevételtermelő potenciállal rendelkező ötletekre koncentráljon. A név nélkül nyilatkozó források szerint a programokat a megszokottnál sokkal hamarabb zárják le, ha nem látják bennük a rövid távú lehetőségeket. Egy korábbi alphabetes menedzser pedig egyenesen arról beszélt, hogy az eddig nulla darab piacképes termékkel előálló X teljesen le fog épülni.

A BI tömegesen leállított kutatásokról ír, kitérve rá, hogy csak az a néhány mesterségesintelligencia-projekt érezheti magét biztonságban, amelyik lépést tart a vezetőség tágabb elképzeléseivel a vállalat jövőjéről. Lapértesülések szerint a Google az utóbbi időben pánikszerűen irányított át erőforrásokat az MI-fejlesztésekre, mert már a fő bevételeit jelentő kereső- és hirdetési szolgáltatásait látja veszélyben. Ahogy a cikkben írják, korábban azzal vicceltek az X munkatársai, hogy ha valamire jóváhagyást akarnak kapni, akkor abban lennie kell robotnak, vagy tudnia kell repülni; ezt most úgy alakították át, hogy fogni kell egy akármilyen problémát, és meg kell szórni egy kis mesterséges intelligenciával.

Részletek a Business Insider riportjában  »

Piaci hírek

Kínos tévedéssel promózza csetbotját a Google

Az OpenAI ChatGPT-je ellen harcba induló Bardot népszerűsítő rövid videóba pont olyasmi került, ami miatt egyelőre érdemes fokozott óvatossággal kezelni az algoritmusok generálta szövegeket.
 
Az 5G-vel indul be igazán a precíziós mezőgazdaság forradalma. Ebben nagy az egyetértés a mezőgazdasági és a távközlési szakemberek között.
Létezik egy ortodox irányzat, mely szerint a jelszavak legyenek minél hosszabbak és összetettebbek, valamint cseréljük azokat minél gyakrabban. Valóban ettől lesznek a rendszereink biztonságosabbak? Pfeiffer Szilárd (Balasys) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.