A Google anyavállalata, az Alphabet az Other Bets nevű csoporton belül kezeli azokat a kísérleti projekteket, amelyek egyelőre csak a vállalat pénzét égetik, és bevételeket alig-alig termelnek, de hosszabb távon komoly eredményeket hozhatnak. A különböző, esetenként önálló céges formában zajló fejlesztéseket általában az Alphabet-Google által felvásárolt startupok viszik tovább: ilyen az autonóm járművekkel foglalkozó Waymo, az egészségügyi és biotechnológiai vonalon dolgozó Verily vagy a mesterséges intelligenciában utazó DeepMind. A csoport egyetlen, pénzügyileg is sikeresnek mondható tagja sokáig az otthoni IoT technológiákban utazó Nest volt, amely azonban 2018 óta már nem tartozik a dollármilliárdos veszteségeket halmozó Other Bets alá, mivel a Google a Jigsaw vagy a Chronicle mintájára magába olvasztotta a céget.
Bár az Alphabet folyamatosan tömi a pénzt az ígéretesnek tartott elképzelésekbe, és az előző pénzügyi évben csaknem 5 milliárd dolláros veszteséget vállalt miattuk, már az is többször előfordult, hogy valamelyik projekt kapcsán bedobta a törölközőt. Ilyen volt például az ijesztő és lenyűgöző robotkutyáiról híres Boston Dynamics, ami 2013-ban félmilliárd dollárért került a Google-höz, ahol azonban nemsokára rájöttek, hogy a befektetés nem fog belátható időn belül termőre fordulni, sőt a disztopikus szerkezetek még rombolják is a Google imidzsét. Így a Boston Dynamics eladása mellett döntöttek, amit végül a japán SoftBank vásárolt meg tőlük. Legutóbb pedig a lebegő szélturbinákat fejlesztő Makani Power jutott hasonló sorsra.
Az oszlopok már nem elég magasak
A szélerőművek felépítményének kialakítását mások mellett az a szükségszerűség is befolyásolja, hogy a magasabban fekvő létrétegekben a szél is erősebben fúj. Az így is toronymagas oszlopokat azonban sem műszaki, sem gazdaságossági okokból nem lehet a végtelenségig nyújtani. Erre kézenfekvő megoldásnak tűnik, ha az oszlopokat teljes egészében elhagyják, és a turbinákat felröptetik abba a magasságba, ahol kihasználhatják az erősebb áramlatokat. Ráadásul ilyen módon a szerkezetek olyan helyeken – akár a tengerek fölött – is munkába állíthatók lennének, ahol a fixen rögzített platformokkal problémás lenne a telepítésük.
Az Alphabet tulajdonában lévő, 2013-ban felvásárolt Makani is ennek a koncepciónak a kiteljesítésén dolgozott; bár maga az elképzelés nem tőlük származik, a technológia és a telepítések költségeit eddig még senkinek sem igen sikerült elfogadható szintre leszorítania. Piaca pedig minden bizonnyal lenne egy ilyen terméknek, gondoljunk a tengeri fúrótornyokra, a természeti katasztrófák helyszínére vagy más olyan környezetekre, ahol a szükséges áramszolgáltatást sokszor ma is dízelgenerátorokkal biztosítják. A Makani sárkányait ehhez képest csak fel kell lőni, és ezután vezetékeken keresztül juttatják a megtermelt energiát a felszíni bázisra.
Már lassúnak és kockázatosnak tartják
A technológia előnyei között említik, hogy az ilyen széltubinák gyártásához sokkal kevesebb alapanyagra van szükség, ehhez képest a rögzített turbináknál másfélszer több áramot termelhetnek, mivel a már említett módon olyan magasságban (akár 250 méteren) dolgoznak, ahol erősebb a szél. A gazdaságossághoz járul hozzá, hogy kedvezőtlen feltételek mellett a gép automatikusan visszatér a földre, a Google pedig már azt is kiszámolta, hogy a Makani Power sárkányaival az Egyesült Állomokban négyszer akkorára lehetne növelni a szélenergia termelésére alkalmas területek nagyságát.
A vállalat friss bejelentése szerint azonban úgy látszik, hogy a termékek piacosítása a vártnál hosszadalmasabb és kockázatosabb folyamatnak ígérkezik, így nem látják értelmét, hogy a Makani az Alphabet leányvállalataként működjön tovább. Ehhez kapcsolódik, hogy a Google-t irányító, december óta pedig az Alphabet vezérigazgatójaként dolgozó Sundar Pichai egyre fokozódó befektetői nyomás alatt kénytelen értékelni az Other Bets fejlesztések jövedelmezőségét, ezt pedig a Waymo mellett a légballonokra épülő internetszolgáltatás, a Loon projekt vagy maga a Google X is megsínylette.
A Makani Power a hírek szerint nem talál új gazdára, legalábbis nem a mostani formájában. Az Alphabet a legtöbb dolgozót elküldi, a megmaradó munkatársak és az eddigi eredmények továbbvitelére pedig akkor lesz lehetőség, ha a Makanit korábban is támogató Shell úgy dönt, hogy egymaga is tovább akarja vinni a fejlesztéseket.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak