Bár a gazdasági bizonytalanság, a gyárak leállása és a koronavírus okozta egyéb negatívumok senkinek sem tettek/tesznek igazán jót, azért azt mostanra biztosan kijelenthetjük, hogy a technológiai iparban bőven találni olyan szegmenst, amelyik még profitálni is tudott az extrém körülményekből. Az online kereskedelemtől a videókonferenciás megoldásokon át a tabletpiacig számos példát lehet már felhozni minderre. A Sony friss negyedéves jelentése pedig egy újabb terület "koronás" sikerét támasztja alá tényadatokkal.

Nem is rossz

A japán nagyvállalat június végével zárta 2021-es üzleti éve első periódusát. Három hónap alatt 1970 milliárd jen forgalom keletkezett, ami 50 milliárddal meghaladja az egy évvel korábbi teljesítményt. Az üzemi eredménynél ugyanakkor már nem sikerült zöldben tartani a számokat. Az elért 228 milliárd jen ugyanis, ha csak egy hajszállal is, de elmarad az egy évvel ilyenkor elért 230 milliárdhoz képest. Az 1,1 százalékos visszaesésnek megfelelő eredmény azonban így is rendkívül pozitív kicsengésű, mivel az előzetes szakértői várakozások alapján ennél sokkal rosszabbra, alig valamivel többre, mint 143 milliárdra lehetett számítani. 

Az viszont nem ért meglepetésként senkit, hogy a Sony legtöbb divíziójára nagyon rossz hatással volt a koronavírus okozta kaotikus időszak. Sem a tévék, sem a telefonok, vagy éppen a kamerák nem hozták a tavalyi számokat, hogy a mozifilmes üzletágról már ne is beszéljünk. A mozikhoz köthető közvetlen bevételek például gyakorlatilag teljesen eltűntek.

A konzolba menekültek

A cég szerencséjére birtokukban van a világ legsikeresebb konzolja. A PlayStation ökoszisztémája eddig is egészséges, folyamatos forgalommal táplálta a vállalatot, hiszen a bevétel nem csupán a konzolok értékesítéséből, illetve a játékok egyszeri megvásárlásából, hanem havi előfizetésekből is érkezik.

Ami a mostani negyedévet illeti, a legtöbb fronton valósággal kilőttek a számok. A 91 millió eladott PS4-es játék 83 százalékos éves növekedést jelent. A cég által készített exkluzív címekből pedig 18,5 milliót vásároltak az otthonukban ragadt tömegek. Ez "csak" 58 százalékkal több, mint a tavaly ilyenkor elért mennyiség. A PS Plus havi előfizetési csomagnak immár 44,9 milliós tábora van, azaz mindössze három hónap alatt 3,4 millióan csatlakoztak a szolgáltatáshoz.

Az 1,9 millió eladott PS4 szintén jóval meghaladja az előző negyedév 1,4 milliós forgalmát, ám a hardveres értékesítésen már látszik, hogy a jelenlegi generáció kifutóban van. Erre utal, hogy egy évvel ezelőtt még 3,2 millió konzol talált gazdára. Ennek ellenére a Sony nem kell különösebben aggódjon, hiszen az új, ötödik generációs modell hónapokon belül érkezik, minden bizonnyal lökésszerű forgalomnövekedést produkálva.

Máshol is keresgélnek

A konzol esetében bizonyított ökoszisztémát egyébként a vállalat igyekszik más területeken is kamatoztatni. Alig pár napja számoltunk be például arról a tervről, hogy a képszenzorok piacán is előáll a cég egy előfizetéses modellel. Ennek lényege, hogy az ügyfelek MI-alapú képelemzést kaphatnak némi havi extra fejében.

A bevételi források szétterítése és lehetőleg minél stabilabb szinten tartása egy ideje napirenden van a Sonynál. Ezt nem csak az üzleti racionalitás diktálja, hanem az is, hogy a részvények kisebbségi részét tulajdonló Third Point magántőke-alap vezetője, Daniel Loeb tavaly indított kampányt annak érdekében, hogy a céget darabolják fel. Loeb szerint a vállalat túlságosan sok területen van jelen, működése átláthatatlan, ezért fel kellene darabolni. Így a szórakoztatóelektronikai piacra tudna koncentrálni, és növelhetné a nyereségességét. A Loeb-féle feldarabolási terv szerint a képalkotó szenzoros üzletágnak is mennie kellene.

Ezzel szemben a Sony vezérigazgatója, Kenichiro Yoshida szerint a vállalat legnagyobb erőssége épp a sokféleség. Így a legkülönfélébb erőforrásokhoz és kompetenciákhoz lehet gyorsan hozzáférni.