A pénzhiánnyal küzdő közösségi oldal megkönnyíti a cégeknek és szervezeteknek, hogy a hozzájuk tartozó fiókokat sajátjuként jeleníthessék meg. Mindennek persze komoly ára van. A szó legszorosabb értelmében.

A Twitter mától globálisan elérhetővé teszi az eddig csak bizonyos kiválasztottaknak elérhető ún. Verified Organizations szolgáltatását. Ezzel a nagyobb szervezetek önállóan kapcsolhatják őssze a közösségi platformon meglévő fő fiókjukkal külön kommunikációt folytató leányvállalataik, részlegeik és egyéb egységeik felhasználói fiókját.

 


Ahogy a hivatalos szöveg fogalmaz: "a Verified Organizations egy új lehetőség a szervezetek és a hozzájuk tartozó vállalatok számára, hogy megkülönböztessék magukat a Twitteren. Ahelyett, hogy a Twitterre hagyatkoznánk, hogy ő legyen az egyetlen igazságbíró abban, hogy mely fiókokat kell ellenőrizni, a Verified Organizations szolgáltatásra regisztráló, ellenőrzött szervezetek teljes mértékben maguk ellenőrzik a fiókokat, amelyekkel kapcsolatban állnak."

Mindez mostantól minden Twitter által előzetesen ellenőrzött vállalkozás, nonprofit szervezet és kormányzati entitás számára elérhető opcióvá válik. Előbbiek aranyszínű pipát kapnak és oszthatnak, profilképük (logójuk) pedig négyzetes formában jelenik meg a felületen. A kormányokat, állami intézményeket, globális szervezeteket ellenben szürke jelölő és köralakú avatár különbözteti meg az átlagos felhasználói fiókoktól. Természetesen a Verified Organizations előfizetői minden olyan kiváltságban részesülnek (kiemelt bejegyzések, hosszabb üzenetek, kevesebb megjelenített reklám stb.), ami a tavaly bevezetett Blue szolgáltatáshoz jár.

Az apróbetűs rész azonban nem elhanyagolható elemeket rejt. Igazából az árazást annyira nem tartotta fontosnak részletezni a cég, hogy sem a bejelentésben, sem a jelentkezéshez megadott oldalon nem találni erről semmiféle információt. Viszont ha sikerül elég mélyre ásni a Twitter súgójában, kiderül a rideg valóság.

Az Egyesült Államokban a fő előfizetésért nettó 1000 dollárt számolnak fel havonta, míg minden további csatolt fiók 50 dollárba kerül. Az ár egyébként országonként meglehetősen nagy eltérést mutat. Franciaországban például 1140 plusz alegységenként extra 40 euróra jön ki a havi számla. Ami a hazai rátát illeti: a magyar jelentkezőknek a főfiókért közel 450 ezer forintot (plusz áfa) kell havonta befizetni, és az összeg minden kapcsolt fiókkal nagyjából 22,5 ezer forinttal emelkedik.

Mindegy kitől és hogyan, csak jöjjön a pénz

A futószalagon érkező különböző fizetős konstrukciók bevezetése egyértelműen jelzi, mennyire szeretné a céget termőre fogni az új tulajdonos. Miután Elon Muskot tavaly ősszel rákényszerítették korábbi felvásárlási ajánlata betartására, a milliárdos minden fronton igyekszik pénztemetőből pénztermelővé alakítani a közösségi hálózatot. Ennek egyik felét az immár sok körben végrehajtott, rendkívűl drasztikus mértékű leépítések adták.

A bevételeket a cég a reklámozók finoman szólva is renyhe érdeklődése miatt inkább a felhasználók zsebéből próbálja feltornázni. Ennek egyik reménybeli eleme lenne a Blue előfizetés, amelyet vezérigazgatói nyomásra kapkodva vezettek be tavaly novemberben. A twitterezők pillanatok alatt széttrollkodták az átgondolatlan, rosszul működő rendszert, így végül Musk visszavonulót fújt – hogy aztán a kitűzött határidőnél később, némileg újragondolva ismét elinduljon a szolgáltatás.

Azonban a hírek szerint az átalakított konstrukció sem aratott elsöprő sikert. Január közepi becslések szerint mindössze nagyjából 180 ezer előfizetőt sikerült addig összeszedni a cégnek. Ez a hozzávetőleg 400 millió twitterezőhöz képest rendkívül gyenge eredménynek tűnik, ráadásul kiszivárgott belső információk alapján a fizetős tábor növekedése teljesen meg is állt.

Az előfizetők felszaporítása tehát elemi érdeke a korábbi értékének immár csak töredékét érő Twitternek, amiben nem csak az segíthet, hogy nemrégiben globálisan elérhetővé tették a szolgáltatást, hanem az is, hogy a vállalat meglehetősen durva változtatásokkal igyekszik kiüresíteni az ingyenes használatot.

Közösség & HR

A Temu gazdája lenyomta még az Alibabát is

A gyorsan növekvő alkalmazás üzemeltetője, a PDD tavasszal tette át a székhelyét Sanghajból Dublinba, és egyelőre a szaporodó ellenőrzések sem lassítják tengerentúli terjeszkedését.
 
Hirdetés

Ráfizetünk, ha a védelmen spórolunk!

Ha a védelmen spórolunk, kiberbűncselekmény áldozatává válhatunk. A Sophos MRD (észlelő és helyzetkező) szolgáltatása védelmet nyújt.

Összeurópai szabályozás készteti a cégeket a biztonságosabb informatikai működésre, de a megvalósításhoz nemcsak technológia, hanem emberek is kellenek.
Minden vállalatnak számolnia kell az életciklusuk végéhez érő technológiák licencelési keresztkockázataival. Rogányi Dániel és Vincze-Berecz Tibor (IPR-Insights) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 1. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.