A héten zajló Infotér konferencia keddi, nulladik napján megalakult a hazai Mesterséges Intelligencia Koalíció. Az üzleti, oktatási és állami szereplőkben egyaránt bővelkedő szövetséget az Innovációs és Technológiai Minisztérium hívta életre. A platform a célkitűzések szerint segíti a hazai digitális ökoszisztéma szereplőit, hogy felkészülten vegyenek részt az MI területén zajló nemzetközi versenyben.

Magyarország válasza

A tegnapi hivatalos start alkalmából Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azt hangsúlyozta, hogy a koalíció magalapításában ölt testet Magyarország válasza a mesterséges intelligencia generálta kihívásokra, platformot teremtve az ezen területen dolgozó szervezetek együttműködéséhez. Az MI Koalíció célja, hogy Magyarország a mesterséges intelligencia fejlesztések terén mihamarabb az európai élvonalba kerüljön.

A miniszter arról is beszélt, hogy napjainkban zajlik a negyedik ipari forradalom, melyet intelligens, döntésképes robotok jellemeznek. Fontos, hogy ezen intelligens gépekhez hogyan viszonyulunk és milyen jogi, gazdasági válaszaink vannak az ennek kapcsán felmerülő kérdésekre.

A Digitális jólét program (djp) szakmai vezetője, Gál András Levente elmondta, hogy a mintegy 70 magyar és nemzetközi céget, egyetemet, tudományos műhelyt, szakmai- és közigazgatási szervezetet magába foglaló tömörülés alapítóinak szándéka, hogy közösen határozzák meg a mesterséges intelligencia hazai fejlesztésének irányát és kereteit. A koalíció részt vesz Magyarország MI stratégiájának kialakításában, illetve az MI elterjedésével összefüggő társadalmi és gazdasági hatások elemzésében. A koalíció működését, melyhez további 20 szervezet jelezte csatlakozási szándékát, a Digitális jólét program biztosítja.

Jó lenne odaférni a kondérhoz

A fenti célkitűzéseket mindenképpen üdvözítő lenne megvalósítani, hiszen a technológia az élet minden területén kezdi megvetni a lábát, a betegséget terjesztő moszkitók elleni harctól kezdve az állattenyésztésen és orvostudományon át egészen a képet festő algoritmusokig.

Viszont a becslések szerint 2030-ra a globális gazdasági teljesítményt akár 13 300 milliárd dollárral is megdobó mesterséges intelligenciában rejlő potenciált már mások is észrevették, így nem lesznek könnyű helyzetben azok a hazai vállalkozások, akik nemzetközi szinten jegyzett megoldásokkal akarnak előrukkolni. Elég csak Kína terveit megemlíteni, ahol szokás szerint elképesztő számokkal és léptékkel kalkulálnak az MI ottani kiteljesedését segítve.

Ahogy a miniszter is említette, a technológia kapcsán nem csak előnyök, hanem megoldandó jogi, etikai kérdések is felmerülnek. Szabad-e gyilkos képességeket adni robotoknak? Mi történik, ha automatizált állami kibervédelmi rendszerek esnek egymásnak? Ki a felelős, ki fizessen kártérítést, ha egy önvezető autó okoz balesetet? Fizzesenek-e a cégek adót a robotmunkások után? Az ilyen és ehhez hasonló kérdések megválaszolásában szintén segíthet, ha a koalíció tagjai szervezett formában tudják összedugni a fejüket.