Pekingben 13,8 milliárd jüanos, vagyis körülbelül 2,12 milliárd dolláros beruházás keretei között épül a mesterséges intelligencia fejlesztésére fókuszáló ipari park. A Csinhua hírügynökség tájékoztatása szerint a projektet gondozó, állami tulajdonban lévő vállalat ezúttal külföldi egyetemeket is bevonna a főváros nyugati részére tervezett, "nemzeti szintű" MI-fejlesztő központ beindításába.
Alig néhány év múlva már tarolnának
A Csinhua a Mentugu nevű pekingi kerület illetékeseire hivatkozva arról számol be, hogy az elkészült létesítmény akár négyszáz vállalkozásnak is otthont adhat majd, éves szinten 50 milliárd jüan összesített forgalommal. Ennek érdekében olyan intézményeket vonzana magához, amelyek a big data, biometrikus azonosítás, a mély tanulás vagy a cloud technológiák területén végeznek kutatásokat.
A kínai kormányzat az előző évben ambiciózus terveket fogalmazott meg a mesterséges intelligencia fejlesztésével kapcsolatban: már 2025-re vezető szerepet érnének el a meglehetősen szerteágazó iparágban, ami 2020-ra 150 milliárd jüanos, 2025-re pedig már 400 milliárd jüanos piacot eredményezne. Mindehhez a magáncégekre ugyanúgy támaszkodnának, mint az állami, sőt katonai szervezetekre.
Nyugaton is kelendő a kínai szakértelem
A mesterséges intelligencia technológiák kompetitív katonai alkalmazása egyébként is meghatározza a két versengő nagyhatalom, Kína és az Egyesült Államok viszonyát. Az amerikai CNAS think tank év végi figyelmeztetése is arról szólt, hogy már korántsem egyértelmű az USA technológiai felsőbbrendűsége, és Kína rendelkezik mindazokkal a képességekkel, amelyek révén akár felül is kerekedhet a versenyben.
A rohamosan fejlődő kínai MI-ipar mindenesetre a nagy tengerentúli techvállalatok érdeklődését is felkeltette. Legutóbb 2017 végén a Google-Alphabet jelentette be, hogy MI-kutató részleget állít fel Pekingben – annak ellenére, hogy a társaság keresőszolgáltatása továbbra is állami feketelistán van Kínában, és blokkolják annak felhasználását.
A tehetségekre persze oda-vissza vadásznak: ahogy a mostani kezdeményezés mutatja, Kína is mindent megtesz a nyugati szakemberek magához csábításáért, ráadásul nem is sikertelenül. Ezzel párhuzamosan a kínai (elvileg) magáncégek is nyomulnak az Államokban, a Pentagon szerint az elmúlt hat évben 51 amerikai cégbe nagyjából 700 millió dollárt fektettek a kínai vállalatok.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak