Geoffrey Hinton szerint a mesterséges intelligencia fejlődése a jelenlegi formájában a gazdasági disztópia irányába mutat. A gépi tanulás és az MI kutatásában elért eredményeiért 2024-ben fizikai Nobel-díjjal kitüntetett tudós a Bloombergnek adott interjújában figyelmeztetett rá, hogy a nagyvállalatok azért fogadnak az emberi munkahelyek megtizedelésére a technológia által, mert ebben látják a "nagy pénzt". Arra a kérdésre, hogy az iparágba áramló, egyre hajmeresztőbb befektetések megtérülhetnek-e valaha, Hinton nemmel válaszolt: szerinte ezt csak az emberi munkaerő költségeinek lefaragásával lehet összehozni.

A hatalmas beruházások annak ellenére zajlanak, hogy az MI profittermelő képessége eddig minimum véleményesnek bizonyult, és a más területeken működő befektetési logika alapján a mesterséges intelligencia mára a süllyesztőbe került volna. Ilyesmire egyébként volt is példa korábban: a Futurism beszámolója emlékeztet a technológusok és közgazdászok által "MI-télnek" (AI winter) nevezett időszakokra, amikor 60-70 éves története során az MI kutatásának és fejlesztésének finanszírozása időnként elapadt, és a fejlődés ennek megfelelően hosszabb ideig stagnált, mielőtt eljött volna a következő áttörés.

Tavalyi előrejelzésében ilyesmire figyelmeztetett a mesterséges intelligencia és a robotika elismert kutatója, Rodney Brooks is, aki az önvezető járművekkel és az űrrepüléssel vont párhuzamot, és a velük kapcsolatos várakozásokat hasonlította össze a szuperitelligencia kifejlesztését övező hisztériával. Az ausztrál tudós szerint ahogy az utakon a mai napig sincsenek valódi 4-es vagy 5-ös autonómiaszintű személyautók, és nem szaladgálunk a Marson (sőt még a Holdon) sem, ugyanúgy a ChatGPT-t is alaptalanul próbálják eladni a mesterséges általános intelligencia (AGI) kifejlesztéséhez vezető nagy lépésnek.

Társadami kérdés, amiről mégis a befektetők döntenek

Brooks ugyan elismeri a generatív MI eredményeit, de a rájuk épülő további elvárásokat már alaptalannak tartja, és belátható időn belül egy újabb "MI-tél", sőt talán egy általános "tech-tél" beköszöntét jósolja. Újabban erre utal, hogy az OpenAI már a billió dolláros nagyságrendben ásta bele magát az MI-infrastruktúrával kapcsolatos üzletekbe, miközben úgy fest, hogy legutóbbi negyedévét 11,5 milliárd dolláros veszteséggel zárta. Az MI-t övező, látszólag irracionális felhajtás alapja, hogy feleslegessé teszi a munkavállalók fizetését és képzését, ami a befektetők és a cégvezetők szempontjából felemészti a nyereséget.

Hinton ehhez azért hozzáteszi, hogy a drámai következmények nincsenek kőbe vésve. A mesterséges intelligencia, szemben mondjuk a nukleáris fegyverekkel, amelyek csak rossz dolgokra használhatók, képes rendkívül sok jó dologra is. A kérdés az, hogy végül ki fog profitálni mondjuk az egész iparágakat megváltoztató termelékenységnövekedésből, vagyis minden attól függ, hogy miként szervezzük meg az MI-korszak társadalmát. Emellett az okosabb gépek építéséért folytatott versenyben senki sem figyel a szóban forgó gépek irányíthatóságának biztosítására, ami Hinton szerint azonnali cselekvést igényelne.

A Nobel-díjas tudós maga is csatlakozott ahhoz az októberben indított, mára közel 100 ezer aláíróval futó kezdeményezéshez, amelyben egy sor befolyásos személyiség követeli az emberfeletti képességekkel bíró szuperintelligencia felépítésére irányuló munka felfüggesztését, a tiltás feloldását a tudományos konszenzus kialakításához és a közvélemény támogatásához kötve. Az embereket a kognitív feladatokban meghaladó gépek szerintük aggasztó és megválaszolatlan kérdéseket vetnek fel, miközben szükség sincs rájuk, hogy az emberiség javára fordítsuk az MI-technológiában nélkülük is meglévő potenciált.