A 80-as és 90-es évek MI-télnek (AI winter) nevezett időszakát követő fejlődés mára látványosan felgyorsult, a hardveres és szoftveres áttöréseknek köszönhetően pedig a mesterséges intelligencia alkalmazása a legtöbb ágazatban a szemünk előtt válik hétköznapi gyakorlattá. Az MI-iparág állítólag sínen van, és az előrejelzések a következő évtizedre billió dolláros forgalomról szólnak ezen a területen. Egyre gyanúsabb lehet azonban, hogy a technológia fejlődése hasonló hype-cilust követ, mint amilyenre már többször is volt példa 60-70 éves története során, és a gyakorlati felhasználás területén ismét hosszabb ideig stagnál majd, mielőtt eljönne a következő hatalmas áttörés.

Az általános mesterséges intelligencia (AGI) a befektetőkre vadászó fejlesztők szerint már itt van a kanyarban, de az ilyen léptékű ambíciók megvalósítása időbe telik, a befektetők pedig nem feltétlenül szeretnek "hosszú játékot" játszani. Többek között erről ír január eleji előrejelzéseiben a mesterséges intelligencia és a robotika elismert kutatója, Rodney Brooks, akit az Ausztrál Tudományos Akadémián vagy az MIT-n elfoglalt tisztségei mellett az iRobot, a Rethink Robotics és Robust.AI alapítójaként is jegyeznek. Az ausztrál tudós az önvezető járművekkel von párhuzamot, és a velük kapcsolatos 2017-es várakozásokat hasonlítja össze az általános MI-t övező 2023-as hisztériával.

Lesz majd valami ilyesmi, csak sokkal később

Röviden: az utakon a mai napig sincsenek valódi 4-es vagy 5-ös autonómiaszintű személyautók, az önvezető taxis szolgáltatások továbbra is csak kis léptékű, elszigetelt kísérletként működnek, és nem látszik, hogy a belátható jövőben ez a helyzet érdemben változhatna. De ugyanitt lehet említeni az emberes űrrepüléssel összefüggő elképzeléseket is, amelyek a jelek szerint túl optimisták voltak, és már sorozatban tolják odébb a korábban kitűzött határidőket. Ebbe a mintába illeszkedik, ahogy a ChatGPT-t az AGI kifejlesztéséhez vezető mérföldes lépésnek próbálják eladni: Brooks ugyan elismeri a generatív MI eredményeit, de a rájuk épülő további elvárásokat már alaptalannak tartja.

Érdemes megjegyezni, hogy a szekember 2018-ban azt jósolta, hogy a mesterséges intelligenciában a következő nagy dobásra valamikor 2023 és 2027 között kerülhet sor, ehhez pedig jól passzol az OpenAi ChatGPT-je és más nagy nyelvi modellek (LLM-ek) megjelenése. A továbbiakról szólva azonban egy újabb "MI-telet", sőt talán egy általános "tech-telet" valószínűsít, és mindenkinek azt javasolja, hogy már most szerezze be a meleg ruhákat. Az általános MI ugyanis az 1954-ben született Brooks szerint az ő életében már nem valósul meg, sőt abban sem bízik, hogy 2048 előtt képesek lehetünk létrehozni egy valódi kutya intelligenciáját és képességeit elérő robotot.

Az AGI kifejlesztése ennek értelmében sokkal nehezebb, mint azt a legtöbben elképzelik, és még egyáltalán nem vagyunk a közelében – amivel persze Brooks nem azt állítja, hogy a dolog általában reménytelen lenne. Ez sok tekintetben egybevág például a gépi tanulás úttörőjének tartott Yann LeCun értékelésével is, aki valószínűleg inkább macskás lehet, mert szerinte a mai nagy nyelvi modellek egy macska "józan eszétől" vannak elérhetetlen távolságban. Ő úgy látja, hogy rossz helyen keressük az általános MI-t, mivel ezen a téren a tisztán statisztikai megközelítés nem életképes, az LLM-ek pedig néhány éven belül háttérbe szorulhatnak az MI-forradalom motorjaként.