Az Alzheimer-kór szakértői előrejelzések szerint az évszázad közepére népbetegséggé válhat, ráadásul nem csupán időseknél, de fiatalabb korosztályoknál is felbukkan. Ennek megfelelően a tudományos élet lázasan kutatja a kezelési, megelőzési lehetőségeket. A számtalan próbálkozás között bőven akadnak informatikai megközelítésűek is. Erre szolgáltat jó példával egy olasz kutatócsapat, amely a mesterséges intelligenciában (MI) rejlő potenciált igyekszik az egészségünk szolgálatába állítani.

Évtizedes előny

A Bari Egyetem kötelékébe tartozó tudósok a kór lehető legkorábbi felismerésére fókuszálnak. Frissen kiadott tanulmányukban beszámolnak arról, hogy egy olyan algoritmuson dolgoznak, amely akár egy évtizeddel a konkért, fizikailag érzékelhető tünetek megjelenése előtt diagnosztizálhatja a betegséget. Ehhez a mesterséges intelligencia tanulási, elemzési képességét hívják segítségül.

Az MI-t elsőként 67 MRI-felvétellel ismertették meg. Ezek közül 38 alzheimeres betegtől, a maradék pedig egészséges emberektől származott. A képeket a kutatók apró területekre osztották és arra trenírozták az algoritmust, hogy a neuoronális hálózat kapcsolatait elemezve keressen apró, a kórra jellemző eltéréseket a mintázatokban. A felkészítő szakaszt egy teszt követte, ahol a gépi intelligenciának közel 150 felvételről kellett eldöntenie, hogy ezek egészséges, avagy alzheimeres elváltozásokat mutató agyról készültek. A tesztképek nagyjából harmada származott diagnosztizált betegektől, harmadát tették ki az egészséges felvételek, míg a többit olyan MRI-képek adták, ahol az adott személyek agya kisebb fokú elváltozást mutatott, és a későbbiekben teljesen hatalmukba kerítette őket a kór.

Az eredmények meglehetősen biztatóak a kutatók szerint. A gép az Alzheimer-kórban szenvedőket 86 százalékos pontossággal azonosította. Ami ennél lényegesebb, hogy a kisebb fokú elváltozást mutató agyi felvételeknél hasonló, egészen pontosan 84 százalékos pontossággal dolgozott a program.

A következő lépcső, hogy a csapat még több adattal látja el az MI-t, amely így remélhetőleg még nagyobb találati pontosságot tud majd elérni. Egészen addig a pontig, amikor már annyira megbízható nem lesz, hogy teljes nyugalommal be lehessen vetni a korai felismerés támogatására.

És még sokan mások...

Ahogy a bevezetőben említettük, szerencsére nem az olasz szakértők az egyetlenek, akik megpróbálnak valamit hozzátenni a betegség elleni harchoz. Fiatal feltalálók például hordható szenzorokkal próbálnak segíteni a betegeken. Akad példa mobil játékra is, amely a kutatáshoz szükséges adatokat igyekszik minél gyorsabban és nagyobb körből összegyűjteni. És persze ott vannak azok a hosszabb kifutású projektek, mint például az agy szoftveres "hekkelése". Utóbbi kiteljesedése nem csak az Alzheimer-kór, de egy sor másik idegrendszeri betegség ellen is hatalmas fegyver lehetne az orvostudomány kezében.