A 15 éves tinédzser hordható szenzorral tenné könnyebbé a kórral küzdők életét.
Hirdetés
 

Nem is olyan régen az Intel Make It Wearable kapcsán beszéltünk, illetve írtunk a hordható eszközök, technológiák egyre növekvő jelentőségéről, most pedig a Google tudományos versenye ad apropót az egyik legötletesebb találmány bemutatására. A 2014-es Google Science Fair Computer Science Award kifejezetten a fiatal korosztály, a 13-18 évesek ötleteit, elképzeléseit várta azzal kapcsolatban, hogy miként tehetjük jobbá életünket a technológia segítségével.

Szenzort a lábra!

Az egyik legfrappánsabb és egyben legkomplexebb versenymunkát egy 15 éves New York-i srác, Kenneth Shinozuka (lásd: felső kép, balról a harmadik) szállította, aki az Alzheimer-kórban szenvedők, illetve főleg azok családjának, gondozóinak életét szeretné megkönnyíteni. Shinozuka saját családjából nyerte az ihletet, mivel az alzheimeres nagypapa rendszeresen elkóborolt a családi házból, sok fejtörést és problémát okozva ezzel a gondozó családtagoknak.

Shinozuka egy olyan rendszert szeretett volna létrehozni, aminek segítségével hatékonyan, a költségek alacsony tartásával tudja figyelni a beteg helyzetét. A kutatás a megfelelő technológia kiválasztásával indult, amely során a GPS-t a beltéri jel gyengesége miatt azonnal elvetette, de hasonló sorsa jutott a rádióhullámos, RFID érzékelők alkalmazása is, mivel azok nem nyújtottak volna megnyugtató eredményt.

A megoldás felé vezető utat jelentette volna az az ötlet, hogy az ágyláb kap nyomásérzékelőket, innen már csak egy lépés volt az, hogy a beteg sarkára kerüljön egy olyan szenzor, ami azonnal jelez, ha az illető rááll a lábára. A projekt már a kezdetekkor óriási kihívások elé állította a 15 éves feltalálót, hiszen olyan nyomásérzékelőt kellett létrehozni, ami kényelmesen, észrevehetetlenül helyezkedik el a lábon, vagy akár a normál ruhadarabokkal együtt viselhető.

A megoldás egy papírvékonyságú érzékelő lett, amiben nyomásérzékeny tinta található. Amint a tinta nyomást kap (azaz a beteg lábra áll), azonnal megnő az elektromos áram vezetési képessége, és el tud indulni egy jel az adókészülékhez. Ehhez viszont szükség volt egy szintén papírvékony áramkörre, valamint egy olyan vezeték nélküli technológiára, ami nem igényel egy gombelemnél nagyobb, nehezebb energiaforrást.

A Bluetooth tényleg mindenre jó

A megoldást a Blutetooth alacsony energiaigényű verziója, a BLE (Bluetooth Low Eenergy) jelentette, aminek implementálásához Shinozukának elsőként alaposan tanulmányoznia kellett annak működési mechanizmusát. A folyamat vége sem volt egyszerű: ekkor már „csak” a monitorozó eszköz (praktikusan egy okostelefon), illetve az azon futó alkalmazás kifejlesztése volt hátra, melynek végén összeállt a lábon viselhető, akár zokniba beépíthető érzékelő, ami nyomás esetén üzenetet küld a gondozó iOS, vagy Android alapú mobiljára.

A végeredmény egy 0,22 mm vékony, flexibilis áramkörbe integrált nyomásérzékelő, ami a tesztek során 100 százalékos hatékonysággal jelzett, ha a beteg lábra állt és elindult valamilyen irányba a lakásban. Shinozuka ötlete és találmánya - amellett, hogy az egészségügy területén alkalmazható hordható eszközökre még jobban ráirányítja a figyelmet – bejutott a 15-16 évesek döntőjébe, ahol díjat is kapott. A projekt leírása dokumentációkkal, ábrákkal együtt a verseny honlapján részletekbe menően is tanulmányozható. 

Piaci hírek

Mustafa Suleyman másfél évet ad a fehér gallérosoknak az MI-vel szemben

A Microsoft MI-főnöke szerint egy-másfél éven belül a szellemi munkát végzők feladatait is átveszi a mesterséges intelligencia.
 
Hirdetés

Produktivitás mint stratégiai előny: mit csinálnak másként a sikeres cégek?

A META-INF által szervezett Productivity Day 2026 idén a mesterséges intelligencia és a vállalati produktivitás kapcsolatát helyezi fókuszba. Az esemény középpontjában a META-INF nagyszabású produktivitási kutatásának bemutatása áll, amely átfogó képet nyújt a magyar vállalatok hatékonyságáról és működési kihívásairól.

Vezetői példamutatás és megfelelő oktatás, vállalatikultúra-váltás nélkül gyakorlatilag lehetetlen adatvezérelt működést bevezetni. Cikkünk nemcsak a buktatókról, hanem azok elkerülésének módjairól is szól.

EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!

Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.

2026.03.10. UP Rendezvénytér

RÉSZLETEK »

A PMI Budapest, Magyar Tagozat májusban rendezi meg az Art of Projects szakmai konferenciát. A rendezvény kapcsán rövid írásokban foglalkozunk a projektmenedzsment szakma újdonságaival. Az első téma: mit gondolunk ma a projekttervezésről?

Régen minden jobb volt? A VMware licencelési változásai

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.