Óriási lehetőségek rejlenek az emberi agy szoftveres "hekkelésében". Betegségek gyógyításától a gondolattal történő kommunikációig terjed a skála. Az új világ pedig hamarabb beköszönthet, mint gondolnánk.
Hirdetés
 

Az okostelefonokat a teljes siker útján elindító iPhone épp most ünnepelte 10. születésnapját. Akkoriban valószínűleg kevesen gondolták volna, hogy alig egy évtized alatt szó szerint a fél világ zsebében ott lesz egy ilyen eszköz. Az okostelefonok rendkívül rövid idő alatt átalakították mindennapjainkat és technológiához fűződő viszonyunkat. Hasonló, csak éppen még nagyobb hullámokat keltő változást hozhat az agykutatás és a mérnöki lelemény ötvözésének köszönhetően immár belátható távolságra lévő cél: az agyunk összekapcsolása a számítógépes rendszerekkel.

Musk ebben is benne van

Néhány hónapja a Tesla és a SpaceX alapítója egy új témával került a címlapokra: újabb céget gründöl, amelynek elsődleges feladata egy olyan interfész kifejlesztése, amely közvetlenül az agyunkat kapcsolná össze a számítógépekkel. Elon Musk sosem ment a szomszédba, ha nagyratörő tervekről volt szó, de a Neuralink így is valószínűleg az eddigi legambiciózusabb projektje.

Musk nem kevesebbet szeretne elérni, mint az emberi kommunikáció teljesen új szintre emelését. Kiiktatná azt az igen veszteséges tömörítési eljárást, amit a gondolataink szavakba vagy írott szövegbe való átültetése, majd annak a fogadó oldalon való kicsomagolása jelent. Ha megvalósul az álom, az például lehetővé tenné, hogy a humán felhasználók az integráción keresztül lépést tartsanak a rendkívül gyorsan fejlődő AI technológiákkal. Az agyba építendő, mikron méretű eszközök tulajdonképpen egyfajta kiterjesztésként kapcsolnák az emberi tudathoz a mesterséges intelligenciát.

Ez a cloud alapú öntanuló AI rendszerek hatékony felhasználása mellett kiszélesítené az emberek közti információcsere határait, de a különféle agyi elváltozások vagy sérülések, például a stroke esetében is óriási segítséget jelenthetne a betegeknek. Musk szerint, ha a közérthetően kellene megfogalmazni a koncepciót, akkor beszélhetünk konszenzusos telepátiáról is. Ráadásul mindezt nagyon rövid időn belül. A kizárólag betegeknek segítő alkalmazások akár már négy éven belül elkészülhetnek, míg az egészséges emberek számára is hasznos, szélesebb körű megoldások nagyjából 8-10 éven belül várhatók.

Mások sem pihennek

Természetesen nem Musk az egyetlen, aki hasonló terveket szövöget. A Duke University kutatója például nemrégiben egy átfogó, 150 tanulmányból és kutatási anyagból álló kollekciót publikált, amelyek mind ezt a területet érintik. Mikhail Lebedev szintén elég optimista: szerinte 2030-ra már a mindennapok részévé válhat az "agyturbózás".

Érdemes megemlíteni egy másik Szilícium-völgyből ismert figurát, Bryan Johnsont is. Ő többek között a Braintree alapítójaként ismert. (Az online fizetési megoldásokkal foglalkoztató céget négy éve 800 millió dollárért vette meg az eBay.) Johnson 100 millió dollárt áldozott vagyonából arra, hogy tavaly megalakulhasson a Kernel. A startup csapata idegtudományokban jártas tudósokból és fejlesztőmérnökökből áll, akik a Parkinson-kórhoz hasonló idegi alapú betegségek ellen igyekeznek felvenni a kesztyűt idegprotézisként működő, agyba építendő miniatűr chipekkel.

De nem hagyható ki a felsorolásból az ARM májusi bejelentése sem. A chipgyártó amerikai kutatókkal karöltve fejleszt emberi agyba ültethető implantátumot. Elsődleges cél a mozgásszervi bénultságban szenvedő, szélütésen átesett vagy Alzheimer kórral küzdő alanyok életszínvonalának javítása. Az új lapkák a koponyán belülre kerülnének a tervek szerint, szenzoros visszacsatolást biztosítva és a mindennapi feladatokat segítve ezáltal.

Kisebb és nagyobb lépések az emberiségnek

Bár a tökéletesen összekapcsolható agy és számítógép párostól még messze vagyunk, kisebb sikereket már most elkönyvelhet a tudomány. 2013-ban például egereken már sikeres kísérletet hajtottak végre az "elektronikus információ-továbbítás" témájában. A demonstráció során az egyik állat agyi funkcióit egy másik egér tudta "olvasni", azaz korlátozott formában sikerült telepatikus kapcsolatot felépíteni a két egyed között.

Az emberek számára a legelső eredményeket a sérült kognitív funkciók helyreállítása, kiváltása jelentheti mesterségesen generált stimulusokkal. Ilyesmire már most is vannak példák, ám a jelenlegi megoldásokhoz számos külső eszköz, például az agyi funkciók érzékelését végző EEG-sapka szükséges. Az igazi áttörést ez utóbbiak elhagyása és az agy-gép közötti közvetlen kapcsolat megteremtése hozhatja el. A lehetőségek szinte beláthatatlanok: könnyen lehet, hogy egy-két évtizeden belül például képesek leszünk visszaadni a látás élményét a vakok számára.

A nagy jós is 2030-at mond

A jóslatairól híres, Google-nél dolgozó Ray Kurzweil szintén rendkívül optimista a témával kapcsolatban. Az elismert jövőkutató szerint 2030-ra nanobotokat tudunk küldeni az agyunkba a hajszálereken keresztül, hogy ezek teljes összekapcsolódást biztosítsanak a virtuális világgal. Ez pedig olyan képességnövekedést jelent majd az agyunk számára, mint amekkorát a cikk elején emlegetett kicsiny okostelefonok is kapnak a cloudban tárolt adatok, erőforrások elérésével.

Ha valakire, akkor Kurzweilre pedig tényleg érdemes odafigyelni, mert a 90-es évek elejétől sorozatosan kinyilatkoztatott jóslatainak elsöprő többsége (egészen pontosan 86 százaléka) igaznak bizonyult, hiszen megérzéseinek nagy része valósággá vált az elmúlt évtizedekben.

Cloud & big data

Már mostantól rövidíthetik hűségidejüket a Vodafone ügyfelei

Egy hónappal előbbre hozta a Vodafone a lakossági szerződések hűségidejének egy évre való csökkentésére vonatkozó előírások teljesítését. Aki azonban a jövőben is szeretne "jóárasított" készüléket, továbbra is két évre szerződik.
 
Jövőre a bankoknak meg kell nyitniuk az ügyféladataikat külső szolgáltatók, köztük a fintech cégek előtt. Hazai szakértőket kérdeztünk arról, hogyan rajzolja át ez a pénzintézeti piacot.

a melléklet támogatója a Balasys

Hirdetés

Most készüljön fel a fintech világ biztonsági kockázataira!

A pár éve kitört fintech-láz, valamint a jövő év elején életbe lépő PSD2 nem csak a pénzügyi piacok üzleti modelljét borítja meg. A biztonsági kérdéseket is sürgősen újra kell gondolniuk a piac szereplőinek.

ÉLŐBEN SIÓFOKRÓL

SAP FORUM HUNGARY:
így működik a digitalizáció magja

Az SAP kétnapos rendezvénye az idén is követhető a Bitporton!

TOVÁBB A KÖZVETÍTÉSRE >

A koncentrált erőforrások kockázatai is koncentráltan jelentkeznek. Az informatikai szolgáltatóknak, felhős cégeknek érdemes lenne körülnézniük a közműszolgáltatóknál, hogyan kezelik ezt a problémát.

Sikeremberektől is tanultak a CIO-k

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Hogyan forradalmasítja a számítástechnikát a nanotechnológia? Majzik Zsolt kutató (IBM Research-Zürich) írása. Vigyázat, mély víz! Ha elakadt, kattintson a linkekre magyarázatért.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport ötödik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2017 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.