A brit chipfejlesztő vállalat amerikai kutatókkal karöltve fejleszt emberi agyba ültethető implantátumot. Elsődleges cél a mozgásszervi bénultságban szenvedő, szélütésen átesett vagy Alzheimer kórral küzdő alanyok életszínvonalának javítása. Az új lapkák a koponyán belülre kerülnének a tervek szerint, szenzoros visszacsatolást biztosítva és a mindennapi feladatokat segítve ezáltal.

Csatlakozás a digitális világ és a testszövetek között

Az első, korai prototípus eszközök már létre is jöttek, de a végleges, kereskedelmi forgalomban kapható termékre még várni kell. Jelenleg az ARM processzorai azokba az implantátumokba kerülnek, amiket a Washingtoni Egyetem szenzomotoros kutatással foglalkozó központja (Center for Sensorimotor Neural Engineeering, CSNE) fejleszt.

A legnagyobb kihívás a működéshez szükséges energia biztosítása és az eszköz által generált hő, nyilatkozta a BBC-nek az ARM egészségügyi technológiákért felelős igazgatója. Peter Ferguson elárulta, hogy a CSNE ultrakicsi és nagyon alacsony energiaigényű chipeket kért tőlük a feladat megoldásához. Az első, bénulás utáni mozgáskészség helyreállítására vonatkozó korai kíséretek ígéretes eredményekkel zárultak.

Az MIT Technology Review szerint a kutatás végső soron elhozhatja az agyban kialakuló bonyolult jelek értelmezésének lehetőségét. Digitalizálásukkal elektronikusan feldolgozhatóvá válnak, ennek következtében pedig kvázi kívülről, számítógépes rendszerekkel lesznek irányíthatók a test izmai.

Szuperemberek kora

Nem az ARM az egyetlen, ami a kiborgok jövőjén dolgozik. Elon Musk a Tesla és a SpaceX alapítása után ismét új dologba fogott. A Neuralink nevű társaság talán a dél-afrikai származású amerikai üzletember eddigi legambiciózusabb projektjét gondozza: olyan technológiát fejleszt, amely a megszokottnál jóval hatékonyabb, közvetlen "szélessávú" kapcsolatot tenne lehetővé az emberi agy és a számítógépek, praktikusan a mesterségesintelligencia-programok között.
 

A kutatótársadalom egy része meg van győződve arról, hogy az emberiség elavulttá válik, ha nem él a kiborggá válás eszközeivel, lehetőségével. A kiborgok, mint entitások, már most elismertek a brit törvények szerint, miután Neil Harbrisson művész koponyaimplantátumot kapott színvaksága kezelése céljából. A kérdés tehát nem az, hogy lesznek-e szuperemberek, hanem az, hogy mikor bukkan fel az első néhány közülük.

Az elmélet ugyanis hiába tűnik egyszerűnek, a kihívás óriási. Az agyi jelek feldolgozásához hatalmas számítási teljesítmény kell, egy koponyába beleférő, átlagos mai system-on-a-chip (SoC) tudása pedig bőven elmarad a szükségestől. Arról nem is beszélve, hogy a fogyasztás csökkentése tekintetében is bőven van még mit tenni. És ott van még a biztonság kérdése is: a testbe ültethető elektronikus eszközök kívülről, vezetékek nélkül történő meghackelése elég régóta aggasztja a téma iránt érdeklődőket.