A statisztika szerint Kína nemcsak a világ legnagyobb sertéstermelő mezőgazdasága, de összességében a kínaiak úgy eszik a legtöbb seréshúst, hogy a legnépesebb országként az egy főre jutó fogyasztásban is dobogós helyen állnak. Amiben nincsenek az élmezőnyben, az az állattenyésztés hatékonysága – ezen változtatna most az Alibaba azzal, hogy az elektronikus kereskedelemben, városirányításban, légi közlekedésben vagy orvosi diagnosztikában már alkalmazott MI-technológiáival a mezőgazdaság, ezen belül is a sertéstartás produktivitását javítja.

Nem újdonság, hogy a mesterséges intelligencia és a hozzá kapcsolódó megoldások (okos szenzorok, hangfelismerés stb.) egy csomó területen alkalmazhatók a mezőgazdaságban is, ahol az algoritmusok valós idejű adatok alapján hoznak folyamatosan döntéseket. Ebben az esetben olyasmire kell gondolni, mint a beteg állatok korai kiszűrése, az optimális környezet kialakítása, a vemhesség jeleit mutató kocák etetésének megváltoztatása, vagy akár a lusta malacok megmozgatása, hogy kevesebb zsír és több hús legyen rajtuk.

Az Alibaba szerint a technológia a várható reprodukciós teljesítményt is lényegesen fokozza: állományszinten az egy kocára jutó malacok számát évente akár 32-re növelheti, ráadásul úgy, hogy az élve születések arányát is javítja. A Financial Times beszámolója szerint a Tequ Group nevű, szecsuáni mezőgazdasági konglomerátum februárban már le is szerződött az Alibaba cloud üzletágával a hang- és képfelismerő megoldások telepítéséről, ezzel pedig a tervek szerint már 2020-ra 10 millió sertést lenne képes szállítani éves szinten.

Az informatikára építve lépnek szintet

Az Alibaba természetesen a hardver mellé a szoftvert is biztosítja. A mesterséges intelligenciára épülő rendszer képes lesz minden egyes disznó egyedi azonosítására, és adatbázisokban vezeti az állatok "személyes kartonját" a vérvonal, az életkor, az aktuális testtömeg és kismillió más karakterisztika vonatkozásában. Az algoritmus szünet nélkül monitorozza az állatok fizikai aktivitását, de olyasmire is képes, hogy a hangzavarból kiszűrjön mondjuk egy köhögést, azonosítsa a hang forrását, és időben elkülönítse a fertőzésgyanús egyedet.

A Tequ vezérigazgatója egy helyi lapnak adott interjúban magyarázta, hogy a 10 milliós állomány mellett a disznók hatékony nyilvántartása és gondozása lehetetlen dolog tisztán emberi munkára építve, de még a automatizálás hagyományos eszközeivel is nagyon nehéz feladat. Nem véletlen, hogy Kínában a mezőgazdaság és az állattenyésztés nem csak stratégiai ágazat, hanem a technológiai szállítóknak is nagy üzlet, amire az Alibaba mellett mások is ráugrottak.

Erre jó példa, hogy a nálunk elsősorban játékfejlesztőként ismert online óriáscég, a NetEase is rendelkezik saját sertésfarmmal és az ahhoz kapcsolódó fejlesztőcéggel, ahol új termelési és minőségbiztosítási megoldásokon dolgoznak. A második legnagyobb kínai e-kereskedelmi platform, a JD.com tavaly május óta dolgozik együtt a Kerchin nevű marhatenyésztő céggel a blokklánc-technológia alkalmazásán a fagyasztott marhahús előállításának és szállításának nyomon követésére.

A hatalmas kínai piac tavaly több mint 55 millió tonna disznóhúst vett fel, ami azt jelenti, hogy Kína az elképesztő ellenére is 1,8 millió tonnás behozatalra szorult, de az önellátás már elérhető közelségben van. (Összehasonlításképpen: a KSH szerint Magyarországon a tavaly levágott sertések vágósúlya összesen 434 ezer tonna volt.) Ahogy a különböző források megállapítják, a technológiai fejlődésre épülő önellátás ebben az ágazatban is a legjobbkor jöhet össze a kínaiaknak, mivel az Egyesült Államokkal kirobbant újkori kereskedelmi háború a mezőgazdasági termékeket is komolyan érinti.