Bár a cápatámadások és a krokodilok által elkövetett emberölések jobban vonzzák a médiafogyasztók figyelmét, az igazság az, hogy ezeknél a ragadozóknál sok-sok nagyságrenddel több halálesetért felelős egy másik állatfaj. A moszkitók ugyanis az általuk terjesztett betegségeknek "köszönhetően" évente nagyjából 750 ezer embert ölnek meg (elsősorban az elmaradottabb afrikai térségekben). Nem csoda, hogy a tudósok igyekeznek megoldást találni a problémára.

Steril hímeket nekik!

Az egyik lehetséges megoldást most az Alphabet egészségügyi fókuszú leányvállalata, a Verily teszteli Szingapúrban. A távol-keleti városállam ugyan nem a legveszélyeztetettebb térség ebből a szempontból, de behatárolt területe és nagy népsűrűsége miatt ígéretes környezetet biztosíthat az új módszernek.

Szingapúrban évente kevesebb mint tucatnyi esetet tudnak a szúnyogfélékre visszavezetni, elsősorban a vérzéses dengue lázzal összefüggésben. A városállam környezetvédelmi ügynökségével karöltve a Verily szakemberei most megpróbálják ezt a kis számot is nulla közelébe redukálni azzal, hogy speciális baktériummal megfertőzött hím moszkítók seregét engedik rá a területre. Az elsőre vadnak ható ötlettel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a hímek nem csípnek, így semmiféle fertőzést sem tudnak átadni, másrészt a bakteriális "előkezelésnek" köszönhetően a nőstények hiába párosodnak velük, a lerakott peték nem képesek kifejlődni. A sterilitást okozó baktérium egyébként csakis ezekre a szúnyogokra hat, sem más állatokat, sem embereket nem veszélyeztet.

De hogy jön a képbe a bevezetőben belengetett mesterséges intelligencia? Utóbbi felel azért, hogy a laboratóriumi körülmények között zajló keltetés végén csakis a hímeket engedjék szabadon, hiszen a cél a populáció megritkítása és nem kibővítése. Mindezt kézzel végezni meglehetősen időigényes folyamat lenne, ezért az Alphabet alá tartozó csapat olyan rendszert épített ki, ahol a gépi képfelismerés és egy mesterséges intelligenciához köthető algoritmusok gondoskodnak a két nem gyors elválasztásáról.

A segítségül hívott baktérium után Wolbachia-projektnek keresztelt módszert egyébként már Ausztráliában is elkezdték tesztelni. A déli kontinensen évek óta folynak ilyen irányú akciók, de idén tavasszal nagy lökést adott, hogy a számítógépes támogatással több mint egymillió steril hímet eresztettek rá a normál populációra.

Biztonságosabb, mint a génmanipuláció

Más tudományágak kiválóságai szintén igyekeznek gátat szabni a fertőző szúnyogoknak. Elméletben készen is van egy terv, amely génmódosítással érné el ugyanazt, mint amit a Wolbachia-projekt, azaz nemzőképtelenné tenné a hím egyedeket. Ezzel kapcsoltban azonban érdemes óvatosnak lenni, hiszen az ilyen jellegű mesterséges változtatások magukkal hozhatnak olyan nem kívánt változásokat is az ökoszisztémában, amit a tudósok egyelőre nem képesek előre látni. És ha netán ilyesmi történne, akkor azt már nehéz lenne visszacsinálni.

Tehát mielőtt ketyegő atombombát dobnánk a moszkítókra, jobban járunk, ha előtte az MI-re bízzuk a kulimunkát. Hátha ez is elég lesz a betegségek visszaszorításához.