Szilícium-völgybeli útjáról üzent az Európai Unión vezetőinek Christian Klein, Európa negyedik legnagyobb értékű tőzsdei cégének, az SAP-nak a vezérigazgatója (a fenti képen). Hibás stratégia a mesterséges intelligencia túlszabályozása, mert csak növeli Európa amúgy is létező és jelentős technológiai lemaradását az Egyesült Államoktól, nyilatkozta a Financial Timesnak. "Teljes mértékben ellenzem a technológia szabályozását, nagyban ártana Európa versenyképességének, ha jobban tudnám tesztelni itt [ti. az Egyesült Államokban] az MI-modelljeimet" – mondta.

Klein problémája amúgy nagyon is konkrét. Éles versenyt vív a Salesforce-szal és az Oracle-lel, melyek sokkal szabadabb jogi környezetben fejleszthetnek, mint az SAP Németországban.

Az európai szabályozás proaktív, azaz már a fejlesztések is szigorú keretek között folyhatnak, miközben egyelőre legfeljebb sejtéseink lehetnek a technológia lehetőségeiről. Bár az USA-ban is van szándék, hogy a szabályozást ebbe az irányba vigyék, egyelőre a technológiai ipar érvei győztek. A hétvégén Gavin Newsom kaliforniai kormányzó megvétózta azt a törvényjavaslatot, amely az EU-s szemléletet követve proaktívan állítana fel korlátokat a fejlesztések elé.

Az amerikai big techeknek annyira nem komfortos az EU-s szabályozási környezet, hogy egyes MI-alapú megoldásaikat nem is teszik elérhetővé az Unióban. Az Apple új telefonjai például emiatt érkeznek csökkentett funkcionalitással Európába.

Klein szerint – aki egyébként saját bevallása szerint közelről figyeli a téma körül kialakult európai polémiát – azért rossz az uniós szemlélet, mert a technológia korlátok közé szorításával akarja kiszűrni a káros hatásokat, miközben ehhez az eredményt, a kimenetet kellene szabályoznia.

Mindez azonban nem akadályozza meg az SAP-t, hogy az MI terén is felvegye a versenyt a konkurenseivel. A cég évi 2 milliárd eurót fordít MI-fejlesztésekre, ami aprópénz a big techek 100 milliárd dolláros költekezéseihez képest. Az SAP-nak azonban nincs szüksége hatalmas adatközpontokra és fejlesztési kapacitásra, hogy általános nagy nyelvi modelleket építsen és képezzen. De hiába kaparják le az LLM-ek képzéshez az egész internetet, egy ilyen modell valószínűleg hibás kimenetet ad, ha egy cég üzleti adataival kapcsolatban kérdezik, indokolta a lapnak Klein az MI-fejlesztésre fordított szerényebb költségvetésüket, amit elsősorban a tavaly bemutatott Joule chatbot fejlesztésére fordítanak. A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy az SAP sem mondott le az LLM-ről. Három startupba, az Aleph Alphába, az Anthropicbe és a Cohere AI-ba összesen már több mint egymilliárd euróval szállt be.

Ifjú titánok kerestetnek

Klein arról is beszélt az interjúban, hogy folyamatosan keresik a fiatal tehetségeket. Emiatt több amerikai csúcsegyetem (pl. UCLA, Berkeley, Stanford) közelében nyitnak fejlesztőlaborokat. Mindenekelőtt MI-fejlesztőket keresnek.

A munkahelyi légkörrel azonban valami nagyon nem stimmel a cégnél, főleg Németországban, és nem csak a tavaly év végén meghirdetett ún. Winning Culture miatt. Egy a közelmúltban végzett belső felmérés szerint a német alkalmazottak 51 százaléka simán átmenne egy rivális céghez, ha tehetné, és mindössze a dolgozók 38 százaléka bízik "teljes mértékben" a menedzsmentben.

Klein januárban hirdett egy nagy szerkezetátalakítási programot, amit eredetileg csak 8000 dolgozót érintett volna a mintegy 110 ezerből, és azt ígérték, utána mindenkinek jobb lesz. Az átalakítás során bizonyos feladatok támogatására MI-megoldásokat vezettek be. Aztán júliusban az elbocsátottak száma felment 10 ezerre, a várt hatás pedig elmaradt. A mostani felmérésben csak a dolgozók 15 százaléka mondta, hogy a reorganizáció után javultak a munkakörülményei. Klein ugyanakkor azt mondta a lapnak: ha nem alkalmaznák a cégnél az MI-t, az SAP már nem lenne versenyképes.

_{(Fotó: SAP)}