Ha minden rendben halad, az Unió lesz az első, ahol törvénnyel terelik mederbe a mesterséges intelligencia fejlesztését és alkalmazását. Az Európai Parlament a múlt héten közel negyven órás vita és egyeztetés után megállapodott annak az uniós törvénytervezetnek a végső szövegéről, amely szabályozza az MI fejlesztését és alkalmazását, beleértve kormányzati célú felhasználását (például a biometrikus alapon történő megfigyelésekhez).

A jogszabály várhatóan a jövő év elején lép hatályba, de alkalmazni csak két évvel később, 2026-tól kell.

A kormányzati célú felhasználást is korlátozzák

Minden alapmodellnek (mint amin a ChatGPT is alapul) és általános célú mesterségesintelligencia-rendszernek átláthatónak kell lennie. Csak úgy kerülhetnek forgalomba, ha rendelkeznek a működésükre vonatkozóan teljes körű műszaki dokumentációval, igazolják, hogy megfelelnek az EU szerzői jogi törvényeinek, valamint elérhetővé kell tenni egy részletes ismertetőt arról is, hogy a modellek képzéséhez milyen tartalmakat használtak fel.

Azoknál a jelentős hatással bíró alapmodelleknél, amelyeknél felmerülhetnek rendszerszintű kockázatok, fel kell mérni a veszélyeket, és intézkedési tervet kell készíteni a mérsékelésükre. A fejlesztőknek alá kell vetniük MI-jüket kontradiktórius tesztelésnek, az MI-vel kapcsolatos súlyos incidenseket jelenteniük kell az Európai Bizottságnak, továbbá biztosítaniuk kell a rendszer kiberbiztonságát, és jelentést kell készíteniük rendszerük energiahatékonyságáról is.

Az EP a kormányok MI-alapú valós idejű biometrikus megfigyelését is korlátozta. Közterületen csak bizonyos bűncselekmények esetén; valós, meglévő vagy előre látható fenyegetések (például terrortámadás) megelőzésére; illetve a legsúlyosabb bűncselekményekkel gyanúsított személyek felkutatására lehet bevetni.

Tilos az MI-t a manipulációra használni, segítségével társadalmi értékelést vagy bármilyen, biometrikus elemzésen alapuló kategorizáló rendszert használni (amilyent például Kínában évek óta építgetnek). Szintén tilos azt MI-t használni koruk, fogyatékosságuk vagy gazdasági helyzetük miatt kiszolgáltatottak kizsákmányolására.

A szabályok megsértőire 7,5 millió eurótól (vagy a globális forgalom 1,5 százalékától) 35 millió euróig (vagy a forgalom 7 százalékáig) terjedő büntetést lehet kiszabni.

A politikusok örülnek, a cégek kevésbé

Thierry Breton, a belső piacokért felelős uniós biztos szerint történelmi jelentőségű, hogy az EP megállapodott az MI szabályozásában. Az Unió elsőként értette meg a globális szabványalkotás fontosságát, és ez olyan indítóállás, ami a globális mesterségesintelligencia-verseny élére az EU startupjait és kutatói, mondta a biztos.

A DigitalEurope, amely az uniós digitális ipar egyik legjelentősebb szakmai szervezete, sokkal pesszimistább: szerintük csak egy újabb terhet kapnak a nyakukba. A szervezet főigazgatója, Cecilia Bonefeld-Dahl hangsúlyozta: teljes mértékben támogatják az MI-vel kapcsolatban a kockázatalapú megközelítést (évek óta ez van terítéken, és legutóbb a G7 csoport is ebben állapodott meg. Az azonban, hogy a parlament a technológia helyett az alapmodelleket akarja szabályozni, feje tetejére állítja az egész koncepciót. Szerinte a cégek jogászokra költenek majd ahelyett, hogy mesterséges intelligencia mérnököket vennének fel.

De elégedetlenek a jogvédők is: a European Digital Rights, amely szerint a parlament lényegében legalizálta az EU-ban a biometrikus megfigyelést. A profilalkotást tiltó részek szerintük túlságosan megengedőek.