Kínában már nem csak az ipari léptékű megfigyelés, de annak a jövője is lassan felépül, amennyiben az országot egyre inkább lefedő kamerarendszereket már a potenciális szabálytalanságok megelőzésére is felhasználják – derül ki a The New York Times hétvégi összeállításából. A cikk szerint ez ma már nem csak valamilyen stratégiai elképzelés, hanem a napi valóság arrafelé, tekintet nélkül a tényleges fenyegetésekre vagy arra, hogy az ott élő 1,4 milliárd ember mit gondol a dologról. A lapnak a Human Rights Watch vezető kutatója láthatatlan technológiai ketrecnek nevezte az állandósuló megfigyelést, kiemelve, hogy az aránytalan terhet főleg az olyan embercsoportok viselik, amelyeket már valamilyen módon már enélkül is súlyosan diszkriminálnak.

Az nem újdonság, hogy a kínai hatóságok hatalmas mennyiségű felvételt, adatot és mintát gyűjtenek a lakosság mindennapi tevékenységéről, ezeket azonban már prediktív módon használják a kormányzati iránymutatástól való eltérés megelőzésére, különös tekintettel az etnikai kisebbségek, a mentális betegségekben szenvedők vagy a bevándorló munkások esetében. A NYT írása konkrét eseteken keresztül mutatja be az egyre nyomasztóbb gyakorlatot, amiben már nem csak olyasmi szerepel, mint a bűncselekmények állítólagos megelőzése vagy a tiltakozó akciók lefülelése, mielőtt sor kerülne rájuk, de olyan esetről is beszámolnak, amikor a hatóságok házasságot bontottak fel a házastársak lokációs adataiban tapasztalt életszerűtlen minták alapján.

Úgy előrelépés, hogy közben inkább visszalépés

A riport egyik legfontosabb tanulsága azonban nem is a kikapcsolt telefonnal mászkáló, csak készpénzzel fizető, a vasútvonalakat messze elkerülő és kamu jegyeket vásároló aktivisták bemutatása, hanem a rendszer felépítése mögött meghúzódó motiváció kérdése. Hivatalosan ugyanis az egész arra megy ki, hogy a kormányzat minél hatékonyabban őrködhessen a békés, stabil társadalom fölött, a sanghaji lezárások során tapasztalt állapotok viszont ennek éppen az ellenkezőjét mutatták. A technológia ugyanis nem adott választ az éhezésre vagy a háztetőkről elkeseredésükben leugráló emberek problémáira, inkább csak egy hangszórós robotkutya képében manifesztálódott, amelyik hangosbeszélőn keresztül az utasítások követésére szólította fel az embereket.

Az algoritmizált értékelés emellett már olyan tényezők miatt is növeli az egyes polgárok kockázati szintjét a korai figyelmeztetések tekintetében, mint amikor valaki alacsony társadalmi státuszú, vagy éppen valamilyen súlyos tragédián ment keresztül. A NYT közbeszerzési dokumentumok alapján idézi fel a különféle beszállítókkal szemben támasztott követelményeket, és a cikk szerint a hatóságok sem lépnek fel egyforma szigorral a különféle anomliák felfedezésekor, mivel a prioritást számukra mindig a politikai stabilitást érő fenyegetések jelentik. Az egyik megszólaló szerint éppen ezért nem oldják meg a problémákat, de mindent megtesznek, hogy elhallgattassák a problémákat felvető embereket, ami éppen hogy visszalépést jelent a társadalom számára.

A beszámolóból kiderül, hogy eddig sem a kínai Közbiztonsági Minisztérium, sem a New York Times által hivatkozott kínai cégek nem reagáltak a lap értesüléseire. Részletek a NYT cikkében »