Augusztus elsejétől csak külön engedéllyel lehet bizonyos gallium- és germániumvegyületeket exportálni Kínából, jelentette be a hét elején a kínai kereskedelmi minisztérium. Az ilyen kiviteli engedélykérelmekben meg kell jelölni az importőröket és a végfelhasználókat is, és előre be kell jelenteni azt is, hogyan fogják ezeket a fémeket felhasználni. A szigorítást nemzetbiztonsági okokkal indokolták. A gallium és a germánium a periódusos rendszer szomszádos elemei. Előbbi ezüstszínű lágy fém, amelyet például félvezetők, diódák előállítására használnak, míg a germánium például a száloptikagyártás fontos alapanyaga.

Az intézkedés, amelynek az ad külön súlyt, hogy Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter pekingi látogatása előtt pár nappal jelentették be, váltást jelez Kína ritkaföldfém-politikájában. Ez még nem az, aminek a lehetősége ott van Kína kezében, a fél világ mégis azt találgatja, merre tovább. (A gallium például ritka, de nem számít ritkaföldfémnek, kb. annyi van belőle a földkérekben, mint az ólomból.)

Tavaly ősszel ugyanis a kínai külügy még odanyilatkozott, reagálva egy ausztrál beszólásra, hogy "a kritikus ásványkincsekkel rendelkező országoknak pozitív szerepet kell játszaniuk a vonatkozó ipari és ellátási láncok biztonságának és stabilitásának megőrzésében", és "senki sem használhatja a gazdaságot politikai eszközként vagy fegyverként, és nem destabilizálhatja a globális ipari és ellátási láncokat". De úgy látszik, azóta kicsit másként gondolják Pekingben.

Kína árelőnye verhetetlen

Washington egyik szankciót hozza a másik után, és már szinte nincs olyan terület a félvezetőipartól a felhőig, ahol ne korlátozná Kína hozzáférését bizonyos technológiákhoz. A technológiai ipar anyagi alapja ellenben Peking kezében van. A CNBC idézi ezzel kapcsolatban a feltörekvő piacokkal foglalkozó Eurasia Group tanácsadó cég egy elemzését: Kína az integrált kitermelés és feldolgozás, a méretgazdaságosság és az állami támogatások miatt olyan költséggel tud szállítani ritkaföldfémeket, melyet a versenytársai nem tudnak elérni. De amikor ezt Kína megpróbálta a maga javára fordítani pl. áremeléssel, azzal helyzetbe hozták a nem kínai kitermelést és feldolgozóipart.

Jelenleg ott tartunk, hogy szinte minden, a félvezetőiparban jelentős szerepet betöltő gazdaság (pl. Hollandia, Dél-Korea, Japán) felsorakozott az amerikai szankciók mellett, ha olykor félszívvel is. (Peter Wennink, az ASML vezére például több fórumon is bírálta az exportkorlátozásokat.) Az EU eközben ellátását próbálja diverzifikálni, a közelmúltban az Európai Tanács is ebben állapodott meg.

Elemzők korlátozott hatással számolnak

A Eurasia Group CNBC-nek nyilatkozó elemzői szerint a kínai lépésnek korlátozott lesz a hatása a globális kínálatra. Szerintük ez csak Peking figyelmeztetése Washingtonnak és szövetségeseinek, hogy van a kezében fegyver arra az esetre, ha további szankciókat vetnének be a kínai félvezetőipar korlátozására.

Hasonlóan nyilatkoztak a dél-koreai ipari minisztérium és a tajvani külügyminisztérium tisztviselői is: azzal számolnak, hogy az új szabálynak csekély és csak rövid távú hatása lesz. Ugyanakkor a dél-koreai tisztviselő szerint elképzelhető, hogy az intézkedést kiterjesztik más anyagokra is. Ez utóbbi forgatókönyvet egy kínai iparági szakértő is valószínűsítette a Reutersnek.