Kínai lapértesülések szerint Kína arra készülhet, hogy korlátozza a ritkaföldfémek kivitelét az Egyesült Államokba. Ez nagyon fájhat az amerikai technológiai szektornak, leginkább a Szilícium-völgynek, de a védelmi ipar is megszenvedne egy ilyen lépést.

Egy látogatás – egy kommentár

A korlátozásról a kínai kormány még nem mondott konkrétan semmit, így mindez egyelőre csak feltételezés. A Reuters szerint azonban a kínai sajtóban erősen tartja magát az a vélemény, hogy a lépés bekövetkezik. Nem véletlenül.

A spekulációk két forrásból is táplálkoznak. Egyrészt a kínai elnök, Hszi Csi-ping a múlt héten ellátogatott egy ritkaföldfém-üzembe, másrészt a Kínai Kommunista Párt hivatalos lapjában, a Zsenmin Zsipaóban is megjelent egy kommentár, amely az export leállításával fenyegette meg az USA-t.

A Reuters által idézett cikkben a szerző arról ír, hogy az USA ipara kínosan függ a kínai ritkaföldfém-exporttól. Éppen ezért visszás, hogy épp a Kínából származó ritkaföldfémeket tartalmazó technológiai termékeivel akar nyomást gyakorolni az országra, hogy megakadályozza Kína fejlődését. A cikk nem is burkolt fenyegetéssel zárul.

A Global Times, a hivatalos pártlap kiadójának egy angolul is megjelenő, főleg a nemzetközik helyzettel foglalkozó napilapja már árnyaltabban fogalmaz. A ritkaföldfém-kivitel korlátozása erős fegyver Kína kezében, de kizárólag védekezésre használná. A lépés ugyanis a kínai gazdaságnak is fájna. Ugyanakkor a lap szerkesztője Twitteren is megerősítette, hogy Peking komolyan fontolgatja a lépést.
 

Nem ez lenne az első eset, hogy Kína a ritkaföldfémet használja fegyverként. Legutóbb például 2010-ban, egy Japánnal kialakult konfliktus miatt csökkentette a kiviteli kvótáit. Az USA és Kína egymásrautaltsága ezen a téren (is) jelentős: a kínai kitermelés 80 százalékát szívja fel az amerikai ipar.

Mik azok a ritkaföldfémek?

A ritkaföldfémelemek csoportjába tizenhét kémiai elem tartozik, és nevükkel ellentétben egyáltalán nem olyan ritkák. Még a két legritkábban előforduló is 200-szor gyakoribb, mint az arany. A probléma csak az, hogy mindössze a bolygó néhány pontján fordul elő olyan koncentrációban, hogy gazdaságosan ki is lehet termelni. Egy 2017-es becslés szerint a mindössze 13 ország rendelkezik számottevő tartalékkal. Kínának az adja a jó pozícióit, hogy a globális termelés négyötödét adja, és a teljes készlet több mint harmadával rendelkezik (lásd a lenti grafikont).

A ritkaföldfémek iránti kereslet növekedését az elektronikai ipar fejlődése indította be a 60-as években, amikor a színes televíziók kezdtek terjedni. Kína azonban később, a 80-as években indította be a termelését, és a 90-es évekre a világ vezető exportőre lett. Részesedése 2010-ben érte el a csúcsát, abban az évben a globális ritkaföldfém-kitermelés 95 százaléka Kínában történt. Azóta volt némi visszarendeződés, de továbbra is 80 százalék körüli a részesedése.

Ma már szinte minden iparágban kulcsfontosságú szerepet kapnak a ritkaföldfémek. A legnagyobb felhasználók a technológiai vállalatok, az autógyártók, az akkumulátorgyártók és a védelmi ipar. Az katonai éjjellátó készülékekhez ugyanúgy nélkülözhetetlenek, mint például a kommunikációs berendezésekhez vagy az autók katalizátoraihoz. Bár a 90-es években, amikor a ritkafölfémek ára az egekbe szökött, komoly kutatások kezdődtek ezeknek az anyagoknak a helyettesítésére, illetve az igény csökkentésére, egyelőre korlátozott eredményeket sikerült csak elérni.

Elemzők azt prognosztizálják, hogy a kínai fenyegetés hatására felfuthat az ausztrál kitermelés, és az is felvetődhet, hogy Kaliforniában is újra megnyitják a 80-as évek végén bezárt ritkaföldfém-bányákat.