Mától az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma formálisan is megtiltotta amerikai termékek eladását a Huaweinek. A minisztérium rendelete a Huawei 68 leányvállalatát érinti szerte a világban, kéttucatnyi országban. A minisztérium szóvivője szerint a döntés péntektől lép érvénybe, és érint Huawei-vállalatokat egyebek között az Egyesült Királyságban, Kanadában, Brazíliában, Japánban és Szingapúrban is.

Ahhoz, hogy a kínai óriáscég amerikai gyártmányú csipekhez és más alkatrészekhez jusson, ezentúl az amerikai kormány engedélye szükséges. Ez érvényes a már leadott megrendelésekre is, amelyeket a kereskedelmi tárca most részletesen áttekint. A licenceket rendszeresen felülvizsgálják majd.

A szokásos indok: nemzetbiztonság

A kormányzati rendeletben azzal érvelnek, hogy a Huawei nem egyszer az Egyesült Államok nemzetbiztonságának kárára vagy külpolitikai érdekeivel szemben cselekedett. Erre példaként egy brooklyni szövetségi bíróságon folyó pert hoztak fel, amelyben azzal vádolják a Huaweit, hogy megsértette az Irán elleni amerikai szankciókat. A kínai vállalat értelemszerűen tagadja ezt.

Amerikai törvényhozók és kormányzati tisztségviselők felhívták a figyelmet, hogy a kereskedelmi minisztérium rendelete megnehezíti majd a Huawei helyzetét, hiszen a portfólió elemei között számos olyan akad, amely kulcsfontosságú amerikai alkatrészeket használ.

A The Wall Street Journal viszont azt vette sorra, hogy a döntés milyen károkat okoz az amerikai vállalatoknak. A Szilícium-völgy technológiai vállalataival ugyanis a Huawei rendszeres üzleti kapcsolatban áll. A Qualcommtól és a Broadcomtól vesz az okostelefonjaihoz csipeket, az Inteltől mobilhálózati eszközeihez szükséges elemeket, az Oracle-től szoftvereket stb.

Ami még kellemetlenebbé teszi az ügyet, az az, hogy az amerikai-kínai üzletelés esetleges megakasztása nem csak az ottani piacokon vetheti vissza a Huawei bevételeit, de áttételesen súlyosan kihathatnak más régiók üzleti sikerére is. Ilyen terület lehet az európai 5G-hálózatok fejleszétése. A kontinensen ugyan szintén van némi ellenérzés a kínai technológiával szemben, de egyelőre az itteni országok túlnyomó többsége nem zárta ki a távol-keleti eszközök, szolgáltatások beszerzését.

A fal adja a másikat

Ráadásul ez az elmúlt napokban már a második csapás a Huawei-re, és tágabb értelemben Kínára. Amint arról még a hét első felében beszámoltunk, Donald Trump asztalán egy ideje ott hevert egy másik rendelet is, amelyet végül a héten alá is írt az amerikai elnök. Ez az ellenkező irányú kereskedelmi kapcsolatokat fogja durván befolyásolni azzal, hogy az amerikai kormányzat bizonyos infokommunikációs vásárlásokat még a piaci szereplők számára is megtilthatja nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva.

Az USA keménykedése egyértelműen annak köszönhető, hogy múlt héten teljesen zátonyra futottak a kereskedelmi kapcsolatok normalizálását célzó egyeztetések a két ország között. Trump pedig annyira felháborodott a szerinte egyoldalúan változó kínai hozzáálláson, hogy a már életben lévő, komoly vámteherrel sújtott termékek listáját nagyságrendekkel hosszabbította meg. A két ország közötti áruforgalom több mint felére kiterjedő büntetőintézkedés leghamarabb nyáron léphet életbe, amire Kína borítékolhatóan hasonló ellenlépésekkel reagál.

Átáltak a B tervre

A Huawei menedzsmentje nem igazán reménykedik a szituáció gyors és megnyugtató rendezésében, ezért a cégnél azonnal beindult a válságterv. A korábbi évek incidensei után a kínaiak felkészültek a várható viharra és elkezdtek kiépíteni egy alternatív rendszert arra az esetre, ha az USA kapui bezárulnának. A B terv egyébként nem csupán alkatrészek belső vagy más forrásból történő pótlására vonatkozik, hiszen már tavasszal arról cikkeztek, hogy a vállalat egy saját operációs rendszert is készenlétben tart, arra az esetre, ha ellehetetlenítenék számukra az Android, vagy éppen a Windows használatát.

Érdekes módon lehetséges, hogy az amerikai intézkedések, amelyek célja a kínai terjeszkedés megakadályozása, éppen az ellenkezőjét érik el. Ugyanis az együttműködési lehetőségek elvágásának réme a távol-keleti vállalatokat az önálló kutatás-fejlesztés megerősítésére kényszeríti, ami idővel akár jobb helyzetbe is hozhatja a világpiacon továbbra is érdekelt kínai cégeket.