Újra felerősödtek a félelmek a világban azzal kapcsolatban, hogy Kína hatalmas dominanciával bír a ritkaföldfémek kitermelésében és feldolgozásában. Nem véletlenül, hiszen az okostelefonoktól az elektromos autókon át a napelemekig számtalan kulcsfontosságú termék előállításához elengedhetetlen alapanyagok esetleges kiviteli tilalma óriási problémákat okozna a jelenleg amúgy sem túl olajozottan működő gazdasági folyamatokban.

Megkongatták a vészharangot

A témával kapcsolatban legutóbb az ausztrál erőforrásügyi miniszter nyilvánult meg. Madeleine King arról beszélt a héten, hogy Kína óriási befolyással rendelkezik a technológiai szektorhoz kötődő ellátási láncokra, köszönhetően annak, hogy óriási készletekkel rendelkezik a ritkaföldfémekből. És nem csupán a kitermelt mennyiségben, de az anyagok feldolgozásában is messze a világ előtt jár. Becslések szerint Peking az ellátási lánc bizonyos szakaszaiban a globális termelés 85-90 százalékát ellenőrzi.

Tavaly például 168 ezer tonna ritkaföldfém-oxid-egyenértéket termelt Kína, míg a második helyezett USA  mindössze 43 ezer tonnát. Kína uralja a ritkaföldfém-mágnesek szegmensét is, ahol 2021-ben 174 ezer tonnányit termelt. Itt szintén messze lemaradva követi őt Japán, amely a piac kevesebb mint kilenc százalékát birtokolja.

A miniszter elismert, hogy a nagymértékú kínai kitermelés hozzájárult olyan kulcsfontosságú technológiák olcsóbbá tételében és elterjedésében, mint amilyen például az elektromos autózás. Ugyanakkor véleménye szerint az ellátási lánc ilyen mértékű koncentrációja jelentős sebezhetőségeket rejt magában, amelyek "az elmúlt években túlságosan is nyilvánvalóvá váltak".

King ezért a Kínán kívüli világot a ritkaföldfémekhez kötődő ellátási láncok diverzifikálására szólította fel. Ausztrália például a maga részéről felgyorsítja saját lelőhelyeinek feltárását és fejlesztését, miközben ezek kihasználásáról tárgyal többek között Japánnal, az Egyesült Államokkal, az Egyesült Királysággal, az Európai Unióval, a Koreai Köztársasággal és Indiával.

Felelőségteljes kínai magatartás

Az ausztrál miniszter kedden elhangzott beszédére Peking gyorsan reagált. A kínai külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta, hogy "a kritikus ásványkincsekkel rendelkező országoknak pozitív szerepet kell játszaniuk a vonatkozó ipari és ellátási láncok biztonságának és stabilitásának megőrzésében". Valamint hozzátette azt is, hogy "senki sem használhatja a gazdaságot politikai eszközként vagy fegyverként, és nem destabilizálhatja a globális ipari és ellátási láncokat". Kína pedig a maga részéről természetesen "mindent megtesz azért, hogy a világgazdaság és a nemzetközi kereskedelem stabil és diverzifikált maradjon".

Mindennek némileg ellentmond ugyanakkor az a tény, hogy Peking 2010-ben egy Japánnal folytatott kereskedelmi vita során már bevetette gazdasági nyomásgyakorlásként a ritkaföldfémek kiviteli korlátozását. Egy ennél komolyabb, az Egyesült Államokat közvetlenül is megcélzó embargó lehetőségét pedig időről időre megszellőzteti az állami kontroll alatt működő kínai média.

Mindez valóban súlyos visszavágás lehetne a két fél utóbbi években egyre csak eszkalálódó kereskedelmi háborújában, ám a lépés rendkívül rossz hatással lenne a kínai ritkaföldfém-exportra is. Utóbbi pedig olyasmi, amit nem feltétlenül vállal be az ország vezetése akkor, amikor a gazdasági kilátások világszerte és Kínában is nagyon sötétek.

Nem is ritkák, viszont nagyon szennyezőek

A ritkaföldfémelemek csoportjába tizenhét kémiai elem tartozik, és nevükkel ellentétben egyáltalán nem olyan ritkák. Még a két legritkábban előforduló is 200-szor gyakoribb, mint az arany. A probléma csak az, hogy mindössze a bolygó néhány pontján fordul elő olyan koncentrációban, hogy gazdaságosan ki is lehet termelni. Egy 2017-es becslés szerint mindössze 13 ország rendelkezik számottevő tartalékkal. Kína nem csupán azért van vezető pozícióban, mert a teljes készlet több mint harmadával rendelkezik, hanem azért is, mert a rendkívül környezetszennyező, emberi egészségre is veszélyes kitermeléssel és feldolgozással kapcsolatban nincsenek olyan fenntartásai az állampártnak, mint amilyenek a világ demokratikusabb berendezkedésű országaiban tapasztalhatók.

A ritkaföldfémek iránti kereslet növekedését az elektronikai ipar fejlődése indította be a 60-as években, amikor a színes televíziók kezdtek terjedni. Kína csak később, a 80-as években indította be a termelését, ám a 90-es évekre a világ vezető exportőre lett. Részesedése 2010-ben érte el a csúcsát, abban az évben a globális ritkaföldfém-kitermelés 95 százaléka Kínában történt. Ekkor kapcsolt a világ többi része, és fokozta saját kitermelését. Ez némi visszarendeződést okozott, de Peking továbbra is 80 százalék körüli részesedést mondhat magáénak.