A Microsoft és a Meta is a várakozásokat meghaladó eredményeket közölt szerdán, ami mindkét vállalat árfolyamában egyből 10 százalék körüli erősödést hozott a tőzsdezárás utáni kereskedésben. Ezzel az Nvidia után a Microsoft is eléri a 4 billió dolláros piaci kapitalizációt, ami egyértelműen jelzi, hogy melyik piaci szereplők profitáltak a legtöbbet az MI-őrületből. Bár a hosszú ideig a világ legértékesebb cégének számító Apple is a 3 billió dolláros tartományban mozog, részvényei az év eleje óta 17 százalékos mínuszban vannak, köszönhetően annak, hogy mennyire beragadt a rajtnál a mesterségesintelligencia-termékek versenyében.

A Microsoft vezetői is a számítási felhőt és a mesterséges intelligenciát jelölték meg a növekedés motorjaként a második naptári (negyedik pénzügyi) negyedévre, mint az üzleti átalakulás hajtóerejét minden más iparágban és szektorban. A társaság egyébként most első ízben jelölte meg külön az Azure platformból származó bevételeit, amelyek állítólag 39 százalékos éves növekedéssel idén már meghaladták a 75 milliárd dollárt is a munkaterhelések felfutásával. A Microsoft pénzügyi igazgatója emellett azt is közölte, hogy összességében már 30 milliárd dollárnyi tőkekiadással számolnak a következő negyedévre. Ez ugyancsak több lenne, mint amennyivel az elemzők számoltak, és a következő pénzügyi évre a 100 milliárd dolláros nagyságrendben határozza meg a befektetések értékét.

Egyelőre mindenki tartja a tétet

A nagy technológiai vállalatok az MI-szolgáltatások területén folytatott versenyben egyre feljebb húzzák a beruházásokra szánt kiadásaikat: a Google például a múlt héten kiadott eredménybeszámolójában 75-ről 85 milliárd dollárra módosította a 2025-ös tőkekiadásokra vonatkozó előrejelzését, ugyancsak a felhőalapú termékek és szolgáltatások iránti erős keresletre hivatkozva, és a Meta is 66-72 milliárd dollár közötti minimális keretről beszélt az MI-infrastruktúra és a kapcsolódó szakembergárda fejlesztését illetően. Kérdés persze, hogy az eddigi eredmények milyen összefüggésben vannak a mesterséges intelligencia felfutásával.

A Microsoft árbevétele ezúttal 18 százalékkal nőtt éves összehasonlításban, ami 5 százalékponttal magasabb volt az előző negyedévinél. Ez a beszámolók szerint nem kis részben a devizaárfolyam-mozgásoknak is köszönhető volt, az Azure sikereiben pedig nagy szerepe van annak, hogy az ügyfelek saját adatközpontjaikból a felhőbe helyezik át számítástechnikájukat, de ez nem feltétlenül függ össze közvetlenül az MI-re épülő cloud szolgáltatások gyorsuló értékesítésével. A befektetések megtérülése így csak a következő években válhat világossá, különös tekintettel arra, hogy a működési költségek is egyre magasabbak lesznek.

Mivel az Azure-ról részletes tájékoztatást most sem adott a Microsoft, az ágazat bevételeit továbbra sem lesz egyszerű összehasonlítani legfőbb versenytársai, az Amazon Web Services (AWS) vagy a Google Cloud eredményeivel. Annyi biztos, hogy a piacvezető AWS 107 milliárd dolláros bevételt ért el 2024-ben, az Amazon pedig csak most teszi majd közzé az idei második negyedévre vonatkozó számokat. A Google azonban már korábban közölte, hogy az év elő felében a Google Cloud üzletág 49 milliárdos bevételt termelt, harmadával növelve tavalyi forgalmát és megduplázva legalább 250 millió dolláros üzleteinek számát.