A mobilipar e heti barcelonai show-ján kapkodhatják a fejüket az iparág jövője iránt érdeklődők. Naponta más-más megvilágításban röpködnek az újabb és újabb számok, rekordmutatók. Mats Granyrd, az ágazati szereplők zömét tömörítő szövetség, a GSMA főigazgatója legutóbb arról beszélt, hogyan rázzák fel az újgenerációs 5G hálózatok a beruházási környezetet.

A beruházási kedvet a szabályozási környezet is befolyásolja

A szervezet által az MWC-re időzített legfrissebb számvetés szerint a hálózati szolgáltatók a következő két évben nem kevesebb, mint 500 milliárd dollárt hajlandóak invesztálni csak az 5G-fejlesztésekbe. Ezek eredményeként 2025-re már 1,2 milliárd 5G-s összeköttetés áll majd rendelkezésre a világon.

Arra is kitért ugyanakkor, hogy a beruházási kedv fenntartásához a megfelelő szabályozási környezetre is szükség lesz. Granyrd figyelmeztetett a harmonizált spektrumpolitika szükségességére és arra, hogy a szabályozó testületek támogassák a piaci konszolidációt. Fúziós és felvásárlási lépések is kellenek ahhoz, hogy akadály nélkül finanszírozhatók legyenek az említett beruházások.

A főigazgató ennek kapcsán emlékeztetett rá, hogy a mobilipar ma már a világgazdasági növekedés egyik fő motorja. Tavaly a mobilszektor mintegy 3,6 ezer milliárd dollárnyi forgalmat generált, ami a világméretű GDP 4,5 százalékának felel meg. Az előrejelzések szerint 2022-re ez a mutató már elérheti az 5 százalékot is. A mobilitás lassan már minden ágazatot felölel, legyen szó az egészségügyről, a mezőgazdaságról, a közműszolgáltatásról, az oktatásról, vagy a pénzügyi szolgáltatásokról. Tavaly a szélesebb értelemben vett mobil ökoszisztéma közvetve és közvetlenül 29 millió álláshely létesítéséhez járult hozzá világszerte, az iparág 500 milliárd dollárnyi általános adót fizetett be az államok költségvetésébe, további 25 milliárd dollárnyit pedig a tendereken megvásárolt frekvenciahasználatért cserébe.

Hasonló elveken alapuló frekvenciaértékesítés?

A GSMA-n belül jó ideje egyetértés van már abban, hogy a jövőben jóval harmonizáltabbnak kell lennie a spektrumkiosztásnak. Ez lényegében azt jelenti, hogy az aukciók kiírásának az elvei mindenhol hasonlóak legyenek. Az Európai Unióban ezt manapság nehezebb kivitelezni, mert a mostani politikai környezet nem igazán kedvez annak a folyamatnak, hogy Brüsszel több rendelkezési jogot kapjon. A tagállamok a spektrumokból befolyó költségvetési pénzekbe nem szívesen engednek beleszólást.

A frekvenciagazdálkodással kapcsolatban jelenleg két nézet uralkodik. Az egyik szerint már nem is kellenek új frekvenciák, a meglévőket kell hatékonyabban kihasználni. Ehhez viszont változnia kell az európai szabályozásnak, például engedélyezni kellene, hogy a szolgáltató saját maga döntsön, melyik spektrumot mire használja. Most a szabályozás előre megmondja, hogy adott spektrumot az operátor mire nyerte el. A másik nézet szerint viszont további aukciókra, árverésekre van szükség, de azokat már az említett harmonizált módon kellene lebonyolítani, elkerülve az eddigi szélsőségeket.

Európában a formálódó új Elektronikus Hírközlési Kódex (Electronic Communications Code - ECC) is fókuszba helyezi a beruházás ösztönzést. Az európai távközlési tanács tagjai ezzel összefüggésben legutóbb arról tárgyaltak, hogyan lehetne úgy szabályozni az uniós távközlési piacot, hogy az további beruházásokra sarkallja az infrastruktúra-szolgáltatókat. A szakmai lobbi ehhez egyebek mellett 25 évre terjesztené ki a frekvenciahasználat jelenlegi 15 évre szóló gyakorlatát.

Folyamatos térhódítás

A GSMA mobil gazdaságról szóló legfrissebb jelentése szerint 2025-re a világ összes mobilhálózati összeköttetésének a kétharmada mögött már a 4G és 5G technológia áll majd. Ebből a kevesebb mint egy évtizeddel ezelőtt bevezetett 4G hálózatok jó úton vannak ahhoz, hogy a mögöttük álló technológia már a következő évben vezető szerephez jusson, 2025-ig pedig a részesedése elérje az 53 százalékot, szemben a tavalyi 29 százalékkal. Az 5G esetében az idén várható az első kereskedelmi szintű szolgáltatások beindulása, majd ezt követően az előttünk álló évtized közepére 14 százalékos részesedést prognosztizálnak.

Mindeközben a dolgok internetét (IoT) hajtják majd az okos otthonra, okos városokra, okos épületekre és az okos vállalkozásokra épülő projektek. GSMA jelentése szerint az IoT-kapcsolatok száma (mobil és nem mobil hálózatokon) 2017 és 2025 között több mint megháromszorozódik, eléri a 25 milliárdot. Jelenleg 23 mobilszolgáltató indított el 41 kereskedelmi szintű IoT-hálózatot a világon, amelyek a keskenysávú NB-IoT és az LTE-M szabványokon alapulnak.

Az egyedi mobilelőfizetők száma tavaly átlépte az 5 milliárdos küszöböt, 2025-ig további közel egymilliárdos bővüléssel lehet számolni, ami akkorra megfelel majd a világ népessége 71 százalékának. Az előfizetői szám növekedést ez alatt az idő alatt elsősorban a fejlődő világ országai, főként Banglades, Kína, India, Indonézia és Pakisztán, valamint Afrika szubszaharai övezete és Latin-Amerika generálja majd. A következő évtized közepére már 5 milliárdra tehető majd azoknak a mobil előfizetőknek a száma, amelyek internetezésre is használják a mobiljukat, ez a mutató tavaly 3,3 milliárd volt.

Magyarországon is elindult az 5G kampány

Tavaly nyáron hazai üzleti, egyetemi, kutatói és kormányzati szereplők hozták tető alá a technológia itteni fejlesztését támogató  5G Koalíciót. Néhány hónapja pedig az Ericsson és a Magyar Telekom már 2,2 Gbps letöltési sebességgel demonstrálta az első magyarországi 5G-s kapcsolat premierjén az új generációs vezeték nélküli hálózatok adatátviteli képességeit.

Idén januárban a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a magyarországi távközlési szolgáltatók mobilhálózat-fejlesztéseit, ami miután a 4G-n már túl vannak, elsősorban az 5G fejlesztéseknek segíthet. Már elindult a 140 millió euróból megvalósuló zalaegerszegi önvezető autó tesztpálya építése is.

Legfrissebb hírként pedig a barcelonai rendezvény nyitónapján jelentette be a Deutsche Telekom és a Facebook, hogy Magyarországon a Magyar Telekommal közösen épít teszthálózatot a 60 GHz-en működő vezeték nélküli átviteli technológiának, a Terragraphnak a kipróbálására. A technológia az optikai hozzáféréssel összemérhető átviteli sebességet biztosít.