Az európai operátorok frekvenciareformot szeretnének, az új amerikai szabályozási főnök pedig a netsemlegességen akar lazítani. Az MWC-n folyó szakmai vitákról Pataki Dánielt, a GSMA szabályozási alelnökét kérdeztük.

Az MWC a mobilipar szempontjából nemcsak az aktuális termékújdonságok miatt érdekes, hanem azért is, mert a katalán fővárosban ezekben a napokban a legtöbb szabályozó és/vagy politikai döntéshozó is megfordul. Idén is lesz a nemzetközi mobiloperátorok és gyártók szövetsége (GSMA) által szervezett miniszteri program, amelyen az Európai Bizottság (EB) mellett 163 ország delegációi, 62 szakminiszter és 80 szabályozó hatóság vezetője, valamint a meghatározó cégek döntéshozói vesznek részt. Az aktuális szakpolitikai témákról Pataki Dánielt, a GSMA szabályozásért felelős alelnökét faggattuk.

Hálózatépítés befektetésösztönzéssel

A program egyik központi témája, hogy manapság a mobiliparban mennyire befektetésösztönző a környezet, mert az utóbbi időben a legfőbb fókusz megint a hálózatépítésre terelődött – mondja az alelnök, aki szerint a szabályozást egyre kevésbé lehet a nagypolitikától – Brexit, Trump - függetlenül nézni.

A napokban jelent meg A digitális forradalom felkarolása, milyen gyakorlatot kövessünk a digitális gazdaság építésében címmel a GSMA és a Boston Consulting Group (BCG) közös tanulmánya. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a digitális világ ugyan csodálatos lesz, de ha egy adott kormányzat nem figyel oda, sokan lehetnek a folyamatnak vesztesei.

"Hogy mire gondolok? Jön az ipari internet, a robotizáció, a vezető nélküli autók, ezek számos hagyományos szakmát megszüntetnek. Mi legyen az így képződő újabb munkanélküliekkel? A mobiliparnak ennek kapcsán érdemes társadalmi szerepvállalásban is gondolkodni. A mobiltelefon ugyanis a legdemokratikusabb eszköz, hiszen mindenki zsebében ott lapul, ez önmagában is rengeteg lehetőséget rejt, hogy a vesztésre ítéltek is pozitívan jöjjenek ki a digitalizációból" – mondja Pataki.

Kulcskérdés a mobil adatok kezelése

Mindenekelőtt két dologra kell odafigyelni az újjáalakuló környezet diktálta szabályozásban az egyik, hogy legyen erős infrastruktúra, és legyen meg az iparággal szembeni bizalom, utóbbiban elsődleges a személyes adatok védelme, az adatbiztonság. "Ennek kapcsán megoldandó feladat lesz az is, hogyan lehet összehangolni a mobil adatok kezelését, mert mostanság a mobilszolgáltatókra sokkal szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint a tartalomszolgáltatókra – Google-re, Facebookra vagy az Amazonra –, amelyek éppen abból csinálnak pénzt, hogy értékesítik az adatainkat.".

Az előbbiben pedig jogos elvárás, hogy teremtődjön meg mindenhol a megfelelő lefedettség, de mi kell ehhez? Elegendőek-e a hagyományos eszközök, vagyis mindenható-e a verseny? Ha nem, hogyan oldjuk meg?  Az operátorok beruházásait a kormányok pályázatokkal is segítsék, kérdés milyen forrásból?

A GSMA ebben a kérdésben azon az állásponton van, hogy ezeket az adott országok általános adóbevételeiből kell finanszírozni, nem pedig az iparág külön adóztatásából, hiszen a távközlés is  egyre inkább közműszolgáltatás.  

Kellenek-e még újabb frekvenciák?

Az EU-ban a távközlési csomag reformja most zajlik, és két év kell ahhoz, hogy hatályba léphessen. Pataki jónak tartja a reform irányát, az iparági szereplők is támogatják, mert a befektetések ösztönzése is felkerült a célok közé, nemcsak a verseny.

A másik nagy vitatéma a frekvenciagazdálkodás reformálja. A GSMA-n belül egyetértés van abban, hogy a jövőben harmonizált legyen a spektrumkiosztás. Ez lényegében azt jelenti, hogy az aukciók kiírásának az elvei minden tagállamban hasonlóak legyenek. Ezt manapság nehezebb kivitelezni, mert a mostani politikai környezet nem igazán kedvez annak a folyamatnak, hogy az EU több rendelkezési jogot kapjon. A tagállamok a spektrumokból befolyó költségvetési pénzekbe nem szívesen engednek beleszólást. "A jövőben a tagországok szervezett keretek között vitatják meg a legjobb gyakorlatokat, és segítenek egymásnak, hogy a nemzeti keretek között lebonyolított aukciók a lehető legmagasabb szakmai színvonalon menjenek végbe" – mondja erről Pataki Dániel.

A frekvenciagazdálkodással kapcsolatban jelenleg két nézet uralkodik. Az egyik szerint már nem is kellenek új frekvenciák, a meglévőket kell hatékonyabban kihasználni. Ehhez viszont változnia kell az európai szabályozásnak, például engedélyezni kellene, hogy a szolgáltató saját maga döntsön, melyik spektrumot mire használja. Most a szabályozás előre megmondja, hogy adott spektrumot az operátor mire nyerte el. Az USA-ban a szolgáltatók arra használják fel a a frekvenciákat, amire akarják, ráadásul a használati jog örökre szól. "Európában most az az elképzelés, hogy a jelenlegi átlagos 15 éves használati jogosultságot terjesszék ki 25 évre, amivel jobban lehet tervezni."

A másik nézet szerint viszont további aukciókra, árverésekre van szükség, de azokat már az említett harmonizált módon kellene lebonyolítani, elkerülve az eddigi szélsőségeket. A BCG tanulmánya szerint 2008-2016 között 250 százalékkal nőttek az aukciókon elnyert frekvenciák díjai abban a 15 országban, ahol átlagon felüli áron értékesítették a frekvenciákat – jobbára politikai döntések miatt. A túlárazás azonban Pataki szerint azért nem jó, mert rosszabb minőséget, a szélessávú technológia lassabb terjedését és az előfizetési díjak magasan tartását ereményezheti.

A GSMA miniszteri találkozójára várják az USA távközlési szabályozási hatóságának(FCC) újonnan kinevezett elnökét, Ajit Pait is, aki hírek szerint (szinte) mindent másképp akar csinálni, mint elődje, Tom Wheeler. Pai vezetése alatt az eddigieknél, illetve az európainál sokkal lazább szabályozásra lehet számítani például a netsemlegesség, vagyis a minden bit egyforma, illetve a hozzá kapcsolódó zero-rating (adott tartalomhoz kapcsolódó adatforgalom nem számít bele a díjcsomagban foglalt adatmennyiségbe) értelmezésében.

Mobilitás

Hadat üzennek a Wikipedia szerkesztői az MI-szennyezésnek

Programot indítottak a Wikipédia védelmében a félrevezető, mesterséges intelligenciával generált információval szemben, ami általában is egyre nagyobb mértékben károsítja az online információs teret.
 
Hirdetés

A japán bölcsesség ereje: emberség a technológiai megoldások mögött

A globális válság súlyosan érintette az office piacot, ami a GLOBAL-UNION Kft. tevékenységét is veszélybe sodorta. A 100 százalékos magyar tulajdonban álló vállalat azonban a nehézségek közepette is megőrizte optimizmusát, és következetesen a legjobb döntéseket hozta.

A probléma szorosan összefügg a felhő miatt egyre népszerűbb mikroszerviz architektúrák és webalkalmazások, pontosabban a használatukhoz szükséges API-k terjedésével.

a melléklet támogatója a Clico Hungary

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.