Az európai szakminiszterek a héten állapodtak meg arról, milyen ütemben épüljenek az 5G hálózatok Európában. De mennyiben segíti ezt a folyamatot a formálódó Elektronikus Hírközlési Kódex?

Az európai távközlési miniszterek megállapodtak az 5G-s hálózatok fejlesztésének és kiépítésének közös ütemtervéről. A tagállamok képviselői még júliusban egyeztek meg az akciótervről, amely előrevetíti a legfőbb tennivalókat és határidőket, többek között az 5G-hez szükséges újabb frekvenciasávok elérhetővé tételére vonatkozóan.

Vitatott pontok az Elektronikus Hírközlési Kódexben

Mindez előkészítette az ugyancsak erre a hétre időzített másik megbeszélést az Elektronikus Hírközlési Kódex (Electronic Communications Code - ECC) vitatott pontjairól. Az európai távközlési tanács tagjai mindenekelőtt arról tárgyaltak, hogyan lehetne úgy szabályozni az uniós távközlési piacot, hogy az további beruházásokra sarkallja az infrastruktúra-szolgáltatókat. A szakmai lobbi ehhez egyebek mellett 25 évre terjesztené ki a frekvenciahasználat jelenlegi 15 évre szóló gyakorlatát. (Erről a megbeszélésről egyelőre nem sok minden szivárgott ki.)

A beruházás ösztönzést és a spektrum politika újragondolását már jó ideje sürgeti a mobilszolgáltatók szövetsége(GSMA). (A frekvenciagazdálkodás magyarországi helyzetéről itt írtunk részletesen) A szervezet elnökhelyettese, Afke Schaart ennek kapcsán kijelentette: "ahogy haladunk az 5G-korszak felé Európa előtt nyitva áll a lehetőség, hogy visszaállítsa globális technológiai vezető státusát. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a politikacsinálók gyorsan és bátran végrehajtsák a szükséges szabályozási reformokat, hogy világszinten növekedhessen Európa versenyképessége, az európai polgárok pedig mielőbb új innovatív szolgáltatásokhoz jussanak a technológia jóvoltából."

Jönnek a gigabites hálózatok

Mit kell tudni az ECC-ről? Az Európai Tanács októberi ülésén jelentette be, hogy elébe menve az olyan új generációs technológiák megjelenésének, mint az 5G, az EU módosítja a távközlési ipart érintő közös szabályokat. Ennek eszköze az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex, azaz egy olyan irányelvre irányuló javaslat, amely a távközlési ágazatra vonatkozó jelenlegi uniós szabályozási keret helyébe lép majd.

Az ECC irányelvei között szerepel új rendelkezések meghozatala a nagyon nagy sebességű (gigabit/sec) hálózatok Európa-szerte történő bevezetése érdekében. Ki kell bővíteni a jogalkotás hatályát, hogy az kiterjedjen az OTT-szolgáltatásokra (over-the-top) is, és végül, de nem utolsó sorban megfizethető, funkcionális internet-hozzáférést kell biztosítani az uniós polgárok számára. Az uniós vezetők a jövő júniusi határidőt jelölték meg arra, hogy megállapodjanak a javaslatról az Európai Parlamenttel. A két intézmény között október 25-én kezdődtek meg a tárgyalások.

A kezdeményezésnek 2025-ig a következő célkitűzéseket kell megvalósítania. Jöjjön létre gigabites kapcsolat a legnagyobb társadalmi és gazdasági szereplők, iskolák, közepes és nagyvállalatok, valamint a legjelentősebb közszolgáltatók számára. Addigra a szolgáltatók tegyék elérhetővé minden európai háztartás számára a növelhető sebességű, de legalább 100 Mb/sec internetkapcsolatot. Legyen meg továbbá a megfelelő 5G-s lefedettség minden nagyobb városban és a legfontosabb szárazföldi közlekedési útvonalakon.

Az 5G több mint 2 millió munkahelyet teremthet Európában

A kódex elfogadása, amelyről még további tárgyalások várhatók az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács között, a várakozások szerint elősegíti majd az új generációs hálózatok – mint az otthoni üvegszálas hálózatok és a mobil széles sávú technológiák (5G) – gyors és széles körű elterjedését.

Brüsszelben úgy látják, ha az EU 2020-2025 között végrehajtaná az 5G Európa-szerte történő bevezetésére javasolt intézkedéseket, abból évente 146,5 milliárd eurósra becsülhető anyagi előnye származna. Ezeknek a lépéseknek a nyomán akár 2,4 millió új munkahely létrejöhetne.

Mobilitás

Hadat üzennek a Wikipedia szerkesztői az MI-szennyezésnek

Programot indítottak a Wikipédia védelmében a félrevezető, mesterséges intelligenciával generált információval szemben, ami általában is egyre nagyobb mértékben károsítja az online információs teret.
 
Hirdetés

A japán bölcsesség ereje: emberség a technológiai megoldások mögött

A globális válság súlyosan érintette az office piacot, ami a GLOBAL-UNION Kft. tevékenységét is veszélybe sodorta. A 100 százalékos magyar tulajdonban álló vállalat azonban a nehézségek közepette is megőrizte optimizmusát, és következetesen a legjobb döntéseket hozta.

A probléma szorosan összefügg a felhő miatt egyre népszerűbb mikroszerviz architektúrák és webalkalmazások, pontosabban a használatukhoz szükséges API-k terjedésével.

a melléklet támogatója a Clico Hungary

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.