Az európai szakminiszterek a héten állapodtak meg arról, milyen ütemben épüljenek az 5G hálózatok Európában. De mennyiben segíti ezt a folyamatot a formálódó Elektronikus Hírközlési Kódex?
Hirdetés
 

Az európai távközlési miniszterek megállapodtak az 5G-s hálózatok fejlesztésének és kiépítésének közös ütemtervéről. A tagállamok képviselői még júliusban egyeztek meg az akciótervről, amely előrevetíti a legfőbb tennivalókat és határidőket, többek között az 5G-hez szükséges újabb frekvenciasávok elérhetővé tételére vonatkozóan.

Vitatott pontok az Elektronikus Hírközlési Kódexben

Mindez előkészítette az ugyancsak erre a hétre időzített másik megbeszélést az Elektronikus Hírközlési Kódex (Electronic Communications Code - ECC) vitatott pontjairól. Az európai távközlési tanács tagjai mindenekelőtt arról tárgyaltak, hogyan lehetne úgy szabályozni az uniós távközlési piacot, hogy az további beruházásokra sarkallja az infrastruktúra-szolgáltatókat. A szakmai lobbi ehhez egyebek mellett 25 évre terjesztené ki a frekvenciahasználat jelenlegi 15 évre szóló gyakorlatát. (Erről a megbeszélésről egyelőre nem sok minden szivárgott ki.)

A beruházás ösztönzést és a spektrum politika újragondolását már jó ideje sürgeti a mobilszolgáltatók szövetsége(GSMA). (A frekvenciagazdálkodás magyarországi helyzetéről itt írtunk részletesen) A szervezet elnökhelyettese, Afke Schaart ennek kapcsán kijelentette: "ahogy haladunk az 5G-korszak felé Európa előtt nyitva áll a lehetőség, hogy visszaállítsa globális technológiai vezető státusát. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a politikacsinálók gyorsan és bátran végrehajtsák a szükséges szabályozási reformokat, hogy világszinten növekedhessen Európa versenyképessége, az európai polgárok pedig mielőbb új innovatív szolgáltatásokhoz jussanak a technológia jóvoltából."

Jönnek a gigabites hálózatok

Mit kell tudni az ECC-ről? Az Európai Tanács októberi ülésén jelentette be, hogy elébe menve az olyan új generációs technológiák megjelenésének, mint az 5G, az EU módosítja a távközlési ipart érintő közös szabályokat. Ennek eszköze az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex, azaz egy olyan irányelvre irányuló javaslat, amely a távközlési ágazatra vonatkozó jelenlegi uniós szabályozási keret helyébe lép majd.

Az ECC irányelvei között szerepel új rendelkezések meghozatala a nagyon nagy sebességű (gigabit/sec) hálózatok Európa-szerte történő bevezetése érdekében. Ki kell bővíteni a jogalkotás hatályát, hogy az kiterjedjen az OTT-szolgáltatásokra (over-the-top) is, és végül, de nem utolsó sorban megfizethető, funkcionális internet-hozzáférést kell biztosítani az uniós polgárok számára. Az uniós vezetők a jövő júniusi határidőt jelölték meg arra, hogy megállapodjanak a javaslatról az Európai Parlamenttel. A két intézmény között október 25-én kezdődtek meg a tárgyalások.

A kezdeményezésnek 2025-ig a következő célkitűzéseket kell megvalósítania. Jöjjön létre gigabites kapcsolat a legnagyobb társadalmi és gazdasági szereplők, iskolák, közepes és nagyvállalatok, valamint a legjelentősebb közszolgáltatók számára. Addigra a szolgáltatók tegyék elérhetővé minden európai háztartás számára a növelhető sebességű, de legalább 100 Mb/sec internetkapcsolatot. Legyen meg továbbá a megfelelő 5G-s lefedettség minden nagyobb városban és a legfontosabb szárazföldi közlekedési útvonalakon.

Az 5G több mint 2 millió munkahelyet teremthet Európában

A kódex elfogadása, amelyről még további tárgyalások várhatók az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács között, a várakozások szerint elősegíti majd az új generációs hálózatok – mint az otthoni üvegszálas hálózatok és a mobil széles sávú technológiák (5G) – gyors és széles körű elterjedését.

Brüsszelben úgy látják, ha az EU 2020-2025 között végrehajtaná az 5G Európa-szerte történő bevezetésére javasolt intézkedéseket, abból évente 146,5 milliárd eurósra becsülhető anyagi előnye származna. Ezeknek a lépéseknek a nyomán akár 2,4 millió új munkahely létrejöhetne.

Mobilitás

Jól vizsgázott üzletfolytonosságból az ukrán techszektor

Az orosz támadás megindulásakor Harkivban 511 informatikai cég volt. Közülük 500 ma is működik, pedig a munkatársak többsége elköltözött a harcokat közvetlen közelről megszenvedő városból.
 
Az alábbiakban körbejárjuk az Enterprise Service Management fogalmát, és megmutatjuk azt is, miben különbözik az ITSM-től.

a melléklet támogatója a Meta-Inf Kft.

CIO KUTATÁS

TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?

Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »

Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!

LÁSSUNK NEKI!

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.