Komoly bajban van a korábban az európai technológiai piac éllovasaként emlegetett francia Atos. A vállalatvezetés rossz stratégiája oda vezetett, hogy jelenleg már 4,7 milliárd euróra rúg a cég adósságállománya. A héten azonban megegyezés született a megmentéséről.

Ahhoz, hogy a vállalat 2025-ig fenntarthassa működését, szüksége lesz mintegy 600 millió euró készpénzre, valamint további 600 millió euró hitelkeretre, illetve hitelgaranciákra. A menedzsment által kidogozott terv szerint 2026-ig 2,4 milliárd euróval csökkentenék, azaz lényegében lefeleznék az adósságállományt, míg a fennmaradó 2,3 milliárd lejárati határidejét öt évvel meghosszabbítanák.

Az utolsó pillanatban született a terv

A vállalatnak azért kellett sürgősen megoldást találnia, mert az adósságainak jelentős részét, 3,65 milliárd eurót a jövő év végéig kellene törlesztenie. Egy vevő segíthetett volna, de az ez ügyben folytatott tárgyalások a potenciális jelöltekkel megszakadtak. (Daniel Křetínský cseh milliárdos cége, az EP Equity Investment, illetve az Airbus is érdeklődött az Atos iránt, utóbbi a kiberbiztonsági üzletágat vitte volna.) 

A menedzsment most a működés átmeneti finanszírozására bevont 400 millió eurót egy bankokból és a kötvénytulajdonsokból álló konzorciumtól. Ehhez további 50 millió eurót adott a francia állam, amely cserébe részesedést kapott a cég szuperszámítógép-üzletágában.

Az Atos lejtmenete már hét éve tart, ez időszak alatt részvényei értéke 97 százalékot zuhant. Ezt egyesek a Thierry Breton vezérigazgatósága alatti felvásárlási stratégiára vezetik vissza. Berton agresszív stratégiájának köszönhetően a 2010-es évek közepére az Atos Európa legnagyobb technológiai cégévé nőtt. Ám az utolsó nagy felvásárlás, a Syntel, melyért az Atos 2018-ban 3,4 milliárd dollárt fizetett, rossz üzletnek bizonyult, és jelentősen hozzájárult az eladósodáshoz. (Emellett két komoly felvásárlási terve is meghiúsult: 2017-ben a Gemalto, illetve 2021-ben pedig a DCX megvétele sem jött össze a franciáknak.)

Az sem volt jó stratégia, hogy a cég a Breton-éra alatt lassan reagált a felhőpiac terjedésére, illetve hogy a mendzsment főleg onshore ügyletekben gondolkodott a sokkal költséghatékonyabb offshore stratégia helyett, mondta a CNN-nek egy az Atosban is érdekelt fedezeti alap egyik vezetője.

Igaztalan lenne azonban kizárólag a 2019-ben EU-s biztossá kinevezett Bretont okolni a kudarcokért. Az utána következő időszakban állítólag a menedzsmentet a "hozzá nem értés kultúrája" jellemezte, ami gyakori vezetőváltásokhoz vezet. Kevesebb mint két év alatt négy vezérigazgató próbálta irányba állítani a céget. Emiatt 2022-ben már a cég szétdarabolásán gondolkodott a vezetés.

Megmaradására bizonyos garanciát jelent, hogy egyes üzletágai mélyen beágyazódtak Franciaország védelmi és nukleáris szektorába. Fontos szerepet kap például a közelgő párizsi olimpia kibervédelmében is, amit a francia kormány szeretne teljes egészében hazai kézben tartani. A francia pénzügyminiszter, Brune Le Maire ki is jelentette, hogy minden rendelkezésére álló eszközt felhasználnak, hogy segítsék az Atos stratégiai tevékenységeinek megőrzését. (Ez a technológia mellett többek között több 10 ezer munkahelyet is jelent.)

A felvásárlási lehetőségek is nyitottak. Křetínský cége továbbra is érdeklődik az Atos egyes üzletágai iránt.