Ahogy további részletek látnak napvilágot a pár napja nyilvánosságra hozott adatkezelési ügyben, egyre kellemetlenebb helyzetbe kerül a Facebook. Amint arról mi is beszámoltunk, a The New York Times múlt vasárnapi cikkéből derült ki, hogy a közösségi hálózat működése eleje óta igyekszik különleges megállapodásokkal könnyíteni a facebookozó tábor bővítését. Egy most kedden publikált anyagból viszont az is világossá vált, hogy a nagyjából 60 céget érintő elit klub részese volt több kínai vállalat is. Amerikában pedig mostanában igen érzékenyek az ilyesmire.
Keleti kapocs
Az egyedi adatfelhasználási gyakorlat a Huawei esetében például 2010-ről datálódik. Ennek keretében a kínai gyártó a felhasználók információira alapozva olyan saját alkalmazásokat tudott készíteni, amelyek megkönnyítették a Facebook funkcióinak beépítését és használatát. Hasonló megállapodások más távol-keleti gyártókkal is születtek: ide sorolható a Lenovo, az OPPO és a TLC.
A Facebook által "bevett iparági gyakorlatnak" minősített együttműködések kapcsán a közösségi hálózat képviselője hangsúlyozta, hogy a személyes adatok ilyen jellegű felhasználása mindvégig kontroll alatt volt és minden esetben a jóváhagyásukkal történt a funkciók fejlesztése. A mobil együttműködésekért felelős alelnök hozzátette még, hogy a Huawei szervereire nem kerültek át a felhasználók adatai, mert azokat minden esetben a felhasználók készülékein dolgozták fel és tárolták. (Utóbbi egyébként visszaköszönő elem, hiszen a szintén érintett Microsoft ugyanerre hivatkozva igyekezett eltolni magától bármiféle felelősséget az első cikk megjelenését követően.)
Bizalmatlanság, aggályok és büntetések
A világ harmadik legnagyobb telefongyártójaként ismert Huawei nevesítése azért különösen érdekes, mert az Egyesült Államokban valóságos hajtóvadászat indult a kínai vállalatok ellen, így minden hasonló ügy csak olaj lehet a tűzre. Februárban például az FBI igazgatója tanácsolt el minden honfitársát attól, hogy Huawei vagy ZTE telefont használjon. Persze a téma egyáltalán nem friss, a gyártók már 2012 óta nemkívánatos szállítóknak minősülnek az Egyesült Államokban. Ennek okaként említhető a cégek hálózati eszközeiben korábban felfedezett, valós biztonsági sérülékenységek, illetve egy nagy csomó feltételezett (nagypolitikai) kockázat, amelyeket azonban az érintett vállalatok kategórikusan cáfolnak.
A Huaweihez képest azonban lényegesen kellemetlenebb helyzetbe hozta az amerikai kormányzat a ZTE-t, amelynél áprilisban életbe léptették a technológiai embargót. Mivel a vállalat termékeiben elengedhetetlen alkatrészeket ad több amerikai beszállító is, így a tiltás következménye a működés leállása és több mint 3 milliárd dollárra rúgó veszteség lett.
Mindezek mellett a friss sztori másik fele sem éppen a legjobb napjait éli. A Facebook óriási nyomás alá került azt követően, hogy a Cambridge Analytica-botrányként elhíresült ügy kapcsán kiderült, mennyire lazán kezelte a cég a személyes adatok védelmét. Az alapító Mark Zuckerbergnek azóta nem csak az elégedetlen befektetőkkel gyűlt meg a baja, de kénytelen volt személyesen magyarázkodni az amerikai szenátus, illetve az Európai Unió képviselői előtt.
A mostani ügy természetesen azonnal aktivizálta az aggódó hangokat. A szenátus hírszerzési bizottságának demokrata vezetője például sietett felemlegetni a 2012-es ügyet, amely a kínai gyártók állampárthoz kötődő viszonyáról szólt. Mark Warner úgy látja, a Facebooknak mindenképpen további információkat kell adni arról, hogy milyen módszerrel biztosították azt, hogy az adatok nem köthettek ki kínai szervereken.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak