Alaposan befűtött az amerikai kormányzat a harmadik legnagyobb kínai mobilgyártónak azzal, hogy egy sok éve húzódó ügy miatt exporttilalmat rendelt el velük szemben. Ennek folyományaként kedden fel kellett függeszteni a ZTE papírjainak kereskedését a hongkongi és a senzeni tőzsdén is. 

Kijátszott szankciók, trükközés és maszatolás

A ZTE számára ez nem nevezhető teljesen új helyzetnek, mivel két évvel ezelőtt már egy hasonló korlátozást, ám azt néhány tárgyalást követően ideiglenesen hajlandó volt felfüggeszteni az USA kereskedelmi minisztériuma. A néhány hétig élő szankciók alatt szintén szüneteltették a mobilgyártó részvényeinek adásvételét.

Az ügy egyébként még 2012-re nyúlik vissza. Akkor kezdtek a tengerentúli szervek vizsgálódni, mivel felmerült a gyanúja annak, hogy a kínai szállító fedőcégek segítségével több millió dollár értékű beszállítói szerződéseket kötött amerikai nagyvállalatokkal, hogy azok termékeit eljuttassák Irán legnagyobb mobilszolgáltatójának, illetve az azt irányító konzorcium egyik tagjának.

Az évek során kiderült, hogy a ZTE mintegy 32 millió dollár értékben szállított mobil rendszereket Iránba, ráadásul közel háromszáz telefonszállítmány pedig Észak-Koreában landolt. Az érintett rezsimek mind embargó alatt állnak, így számukra nem lehetne amerikai technológiát szállítani.

A vállalat végül elismerte a törvénysértést, de sok jel mutat arra, hogy az ügyről széles körben tudtak a felső vezetés körében, és cégen belül igyekeztek eltűntetni a terhelő bizonyítékokat, leveleket. A kínaiak azt is állították, hogy az érintett munkatársaktól mind egy szálig megszabadultak, ám az amerikaiak szerint ez sem valósult meg maradéktalanul.

A ZTE márciusban mindezekért történelmi léptékű, 1,2 milliárd dollárra rúgó büntetést kapott, de ahogy az mostanra világossá vált, "csak" ennyivel nem fogja megúszni a cég.

Politikai hadszíntér

Bár a kínai vállalatok amerikai jelenléte korábban is okozott feszültségeket, a Trump-kormányzat hatalomátvétele óta ez csak fokozódik. A mostani lépés ebből a szempontból jól illeszkedik az USA jelenlegi politikájába. Donald Trump az ország és az amerikai munkahelyek védelmében nemrégiben komoly vámok bevezetéséről döntött, amelyek jórészt a távol-keleti nagyhatalom kereskedelmi törekvéseit sértik.

Ha mindez nem volna elég, akkor ott vannak a biztonsági kockázatok miatt elrendelt hatósági tiltások és megszívlelendő tanácsok. Januárban az AT&T-vel közölték, hogy jobban teszi, ha beszüntet minden kereskedelmi kapcsolatot a kínai Huawei Technologieszal, és igyekezzen megakadályozni a China Mobile amerikai piacra lépését. Februárban pedig az FBI igazgatója tanácsolt el mindenkit a Huawei és ZTE gyártású telefonok használatától, mert szerinte ezeket a készülékeket a kínai kormány kémkedési célokra alkalmazza. Az érintett gyártók természetesen minden alapot nélkülözőnek nevezték az állítást.