A Facebook befektetői meg akarják ragadni a ritka alkalmat, hogy kirakják elnöki székéből Mark Zuckerberget. A cég egykori társalapítójának a társaság sajátos részvénystruktúrája miatt mind a mai napig szinte korlátlan döntési joga van a közösségi oldal irányításában, a végső szó mindenben az övé – idézi az ellene fellépni szándékozó befektetőket a Business Insider tudósítása. 

60 milliárd dollárt zuhant a cég tőkepiaci értéke

A helyzet főleg azóta frusztráló a befektetők számára, mióta az emlékezetes Cambridge Analytica-botrány nyomán mintegy 60 milliárd dollárral apadt a társaság tőkepiaci értéke. A Facebook-elnök múlt heti kongresszusi meghallgatása is arra emlékezetet, hogy Zuckerbergnek valóban totális ellenőrzési joga van a cége felett.

A cég részvényesi szerkezetének köszönhetően a társaság nyilvános papírjaiba fektetőknek – legyen a tulajdonukban akár egymilliárd dollárnyi pakett is – nem sok beleszólásuk van abba, hogy milyen irányba menjen a gigantikussá duzzadt vállalkozás. 

A Facebook két részvényosztállyal jelent meg a tőzsdén: az átlagos befektetők birtokolják a részvényenként egy szavazati joggal járó A-sorozatú részvényeket, míg az egyenként 10 szavazatot biztosító B-részvények a vállalati bennfentesek kezében vannak.  Zuckerbergnek jelentős csomagja van a B-sorozatból, ami legalább 60 százalékos többségi szavazati jogot biztosít a számára. Nem mellesleg ő a cég elnöke is, vagyis lényegében teljhatalma van – mondja a befektetők egyre nagyobb csoportja. Két éve egyszer már felmerült a részvények átalakításának az igénye, de abból végül nem lett semmi.

Független elnököt akarnak a befektetők

A hónap elején a közel egymilliárd dolláros alapot kezelő Scott Stringer szólította fel lemondásra Zuckerberget, most pedig a lakossági alapot irányító Michael Frerichs csatlakozott, aki arról ismert, hogy befektetései révén gyakran igyekszik nyomást gyakorolni cégekre. Stringer független elnököt akar és három olyan új etikus tagot az igazgatóságba, akik otthon vannak az adatvédelemben is.

A legfőbb érve, hogy Zuckerberg teljhatalma sérülékennyé teheti a részvényeket az elnök bármilyen további esetleges rossz döntése miatt. Zuckerberg azonban nem adja fel könnyen, szerinte a cége kellő kontroll alatt van, amit nem tehet ki semmilyen rövid távú befektető szeszélyének.

Márpedig a közvélemény nem támasztja alá Zuckerberg magabiztosságát. Egy a napokban több ezer amerikai Facebook-felhasználó megkérdezésével lefolytatott felmérés azt mutatta, a többségük már nem bízik abban, hogy a közösségi háló képes megvédeni személyes adataikat.

Zuhan a felhasználói bizalom, de az aktivitás nem

A Ponemon Institute már közel egy évtizede készíti el az elemzéseit az amerikai facebookozók viselkedéséről. A legutóbbi, amely nem sokkal Zuckerberg kongresszusi meghallgatása után készült, homlokegyenest mást mutatott, mint a korábbi években. Tavaly még a megkérdezettek 79 százaléka állította azt, hogy szerinte a Facebook elkötelezett a felhasználói adatok védelme iránt, ez a Cambridge Analytica-botrány óta 27 százalékra zuhant.   

Megduplázódott azoknak az aránya, akik szerint a Facebooknak kötelessége tájékoztatni a felhasználóit arról, ha a személyes adataikat bármi sérelem érte, és arról is, hogy azokat a közösségi oldal egyáltalán hogyan és mire használja fel. Mindezek ellenére a többség azt is jelezte, hogy a botrány nyomán sem csökkenti érdemben az aktivitását a közösségi oldalon. A Facebook a botrány óta egyébként nagyon igyekszik visszaszerezni a bizalmat, többek között azzal is, hogy korlátozza milyen adatokhoz férhetnek hozzá a közösségi oldal fejlesztői.