A múlt héten elhunyt, világhírű brit elméleti fizikus, Stephen Hawking a tudomány és a technológia fejlődésének drámai hatásaira figyelmeztetett a BBC tavalyi dokumentum-sorozatában. A világ egyik legokosabb emberének tartott Hawking úgy látta, hogy a demokratikus társadalmak minden egyes polgárának szüksége lenne bizonyos alapfokú tudományos ismeretekre, mivel ezek hiányában többé nem lehetséges megalapozott döntéseket hozni a jövőnket érintő kérdésekben.

Az informatika területén is egyre gyakoribb téma, hogy a gépi intelligencia, az adatbiztonság vagy akár a közösségi tér tekintetében a felhasználók legnagyobb része nem feltétlenül érti a meghatározó folyamatok és algoritmusok működését, hatásuk alól viszont nem vonhatja ki magát. Így a jóhiszeműen bekódolt hibákra épülő algoritmusok is komoly problémákat okozhatnak, nem beszélve arról, amikor már azt is automatizálják, hogy milyen lehet az egyes felhasználók elé tárt valóság.

A Facebook nem állt a helyzet magaslatán

Nagyjából erről szól a Facebook legújabb botránya is, ami ismét csak rávilágít a rendszer legnagyobb visszásságára: a közösségi hálózat kézzelfogható, tömeges hatást gyakorol a közönségére, ám maga sem rendelkezik a megfelelő hajlandósággal és a megfelelő eszközökkel, hogy kordában tartsa a hálózati hatást vagy az egyre fejlettebb analitikai megoldásokra épülő manipulációt. (A társadalmi célokat szem előtt tartó keretrendszer felállításának szükségességéről nemrég éppen a világháló kitalálójaként tisztelt Tim Berners-Lee adott ki közleményt.)

Az ügy ismét csak a legutóbbi amerikai elnökválasztással kapcsolatban bukkant fel, és állítólag 50 millió embert érinthet. A lényeg röviden annyi, hogy a Cambridge Analytica nevű, adatbányászatban és adatelemzésben utazó cég Donald Trump kampányát támogatva jogosulatlanul használhatott fel egy tekintélyes facebookos adattömeget. Az adatokat eredetileg egy egyetemi kutató kísérleti alkalmazása gyűjtötte be a hozzájárulásukat adó felhasználóktól és közvetett módon a felhasználók kapcsolataitól is, ám ezek végül a Cambridge Analytica rendszerében kötöttek ki, a cég egyszerűen megvásárolta az információt.

A Facebook álláspontja szerint hackelésről szó sem lehet, hiszen a felhasználók maguk járultak hozzá a profiladatok átadásához, ám a vállalatnak így is tisztáznia kell magát néhány kérdésben. A közösségi oldalnak ugyanis sokkal korábban tudomása volt a visszásságokról, de megelégedett azzal, hogy a felhasználók értesítése nélkül az adatok törlésére szólította fel Cambridge Analyticát – ezt pedig nyilvánvalóan nem ellenőrizte megfelelő módon.

Az információs háború már nagyon is valóságos

A Guardian tegnap közölt részletes beszámolót a Cambridge Analytica egyik meghasonlott alapítójával, a Christopher Wylie-val, aki már hosszú ideje szivárogtatott információkat a lapnak. Szerinte a Facebooknál már az eredeti, Thisisyourdigitallife nevű app is bekapcsolta a vészcsengőt, mivel nagyon gyorsan gyűjtött be nagyon nagy adattömeget. A társaság megelégedett azzal a magyarázattal, hogy minderre egyetemi kutatási célok érdekében van szükség. A Facebook most – vagyis a botrány kipattanását követően – egyébként szigorú jogi lépéseket ígér, és letiltotta az elemzőcég anyavállalatának  hozzáféréseit is.

A Cambridge Analytica egyik fő befektetője a Trump kampányát is bőkezűen támogató Robert Mercer, aki az adatelemző cég szolgálatait korábban már a brexit-szavazás előtt is csatasorba állította a UKIP kilépéspárti kampányában. Korábban rengeteg elemzés jelent meg arról, hogy a big data analitika mennyire játszott kulcsszerepet egyik vagy másik esetben. A dolognak azonban sokkal prózaibb olvasata van, amikor a felhasználók ennyire nincsenek (és nem is lehetnek) tudatában annak, amit éppen zajlik körülöttük.

Nem véletlen, hogy az ügyben már amerikai szenátorok is megszólaltak: az egyik 2016-os republikánus elnökjelölt, Marco Rubio például úgy fogalmazott, hogy egyes internetes társaságok túl gyorsan növekednek ahhoz, hogy fel tudnák dolgozni ezzel járó felelősségüket és kötelezettségeiket. Bár a nyilatkozó politikusok többsége egyelőre óvatos, azt mindegyikük világossá tette, hogy választ várnak a felmerült kérdésekre, függetlenül attól, hogy az adatok felhasználása mennyire volt törvényes vagy szabálytalan.

Wylie a Cambridge Analytica SCL nevű anyacégét, amely szerinte 230 millió amerikai állampolgár pszichológiai profiljával rendelkezik, és már állami megrendeléseket is kapott, "a szteroidokon élő Nixonhoz" hasonlítja a Guardian riportjában. Bár a Facebook megvezetésén kívül egyelőre sok konkrétumot nem tudni a mostani esetről sem, a híreket további összefüggésbe helyezi, hogy az amerikai elnökválasztás állítólagos orosz befolyásolását vizsgáló Robert S. Mueller különleges ügyész már kérte a Cambridge Analytica olyan alkalmazottainak levelezését, akik a választásokkor a Trump-csapatban dolgoztak.