Miközben a világ egyik fele számára lényegében megszűnt az on-prem fogalma, van egy jelentős másik fele, amely továbbra is idegenkedik a felhőtől. Nem kis részben azért, mert nem ismeri.

Vajon hányan tudnának megadni a cloud computing precíz definícióját? Valószínűleg még azokat a szakembereket is zavarba lehetne hozni egy ilyen kéréssel, akik éjt nappallá téve építik valamely globális szolgáltató felhőjét. A legáltalánosabb meghatározás: különböző informatikai szolgáltatások nyújtása az interneten keresztül, bár a leglényeget leírja, nem nagyon visz közelebb bennünket a megértéshez. A felhőszolgáltatások ugyanis ma már épp olyan sokrétűek, mint maga az infokommunikáció. Van nyilvános felhő, magánfelhő, különböző rendű-rangú adatközpont-szolgáltatók, lehet venni hosting (vagy kolokációs) szolgáltatást stb.

A legnagyobb felhőszolgáltatók ráadásul elképesztően szerteágazó portfóliót, szolgáltatásréteget, eszközkészletet biztosítanak ügyfeleiknek. Például az első felhőszolgáltatónak tekinthető Amazon (AWS – Amazon Web Services), amely a fő tevékenységének, azaz az e-kereskedelmi platformjainak működtetéséhez fejlesztett rendszerekből jött létre, ma már több mint 200 különböző szolgáltatást kínál. A skála széles, minden jelentős globális szolgáltatónál elérhetjük a számítási kapacitástól, a tároláson, az adatbázis-szolgáltatásokon és a fejlesztői eszközökön át a különböző alkalmazásszolgáltatásokig szinte minden on-premise rendszer felhős változatát. (Idén nyáron a Microsoft még a Windowst is beköltöztette az Azure-ba.)

Emellett a nagyok (Amazon, Google, Microsoft stb.) kínálnak olyan speciális szolgáltatásokat is (pl. mesterséges intelligencia és a gépi tanulási eszközök, űrkutatást segítő megoldások), melyek saját rendszerekkel egyáltalán nem, vagy sokkal drágábban, kevésbé hatékonyan valósíthatók meg. Ma már az állami szerveket is elérte a cloud. Ebben szintén az AWS volt az úttörő a 2014-ben létrehozott Top Secret régióval, amellyel az amerikai titkosszolgálatok igényeit szolgálja ki.

A helyzetet bonyolítja, hogy eközben az on-premise rendszerek és a köztes megközelítésnek tekinthető kolokációs (infrastruktúra-kihelyezés) és adatközponti szolgáltatások is jelen vannak, ráadásul egyre inkább kezd elmosódni a határ ezek és a felhő között. Maguk a szolgáltatók is arra törekszenek, hogy zökkenőmentes legyen köztük az átjárhatóság. Összességében azonban a cloud computingnak áll a zászló, a piac még mindig dinamikusan bővül: a Gartner például tavaly kb. 105 milliárd dollárra mérte a felhős infrastruktúra-piacot, idén 140 milliárd dollár fölé, jövőre pedig 180 milliárd közelébe várja.

Koncentrált piac, egyre nagyobb szereplők...

Ma a piacot lényegében három nagy játékos, az Amazon, a Microsoft és a Google uralja. A Canalys piackutató felmérése szerint 2021 második negyedében 36 százalékkal bővültek a felhős infrastruktúra-szolgáltatásokra fordított globális kiadások (ez a teljes felhős piacnak valamivel kevesebb mint felét adó szegmens). A negyedévben a vállalatok 47 milliárd dollárt költöttek, 5 milliárddal többet, mint az első negyedévben. (A felhőszolgáltatásokat a terméktámogatáshoz hasonlóan kevésbé érintik a szezonális hatások, mint a termékeladásokat, hiszen minden hónapban ki kell fizetni a lefoglalt kapacitás után az előfizetési díjat.) De még szembeötlőbb a felhő térnyerése 4-5 év távlatában: 2016-ban 10 míg 2017-ben még csak 15-16 milliárd dollár körül alakultak a negyedéves globális költések.

 
Canalys: az infrastruktúra-felhő piaca, 2021/Q2
Infogram


A növekedésből elsősorban a legnagyobb szolgáltatók nyertek, azok, melyek az elmúlt másfél évtizedben elképesztő összegeket fordítottak globális adatközponti infrastruktúrájuk kiépítésére. Így gyorsan tudtak reagálni a világjárvány, a "felhősödés" egyik fő hajtóereje nyomán keletkező kihívásokra. A kihívásokat jól jellemzi a Zoom helyzetének gyors változása: a pandémia alatt felkapott videokonferencia-szolgáltatás még a hibrid-multicloud környezetet is kénytelen volt feladni, hogy képes legyen kielégíteni a hirtelen megnövekedett felhasználói igényeket.

A Canalys idei második negyedévre vonatkozó mérései szerint minden felhőre költött 10 dollárból több mint ötöt az AWS-nél és a Microsoftnál költenek el a vállalatok, előbbinek 31, utóbbinak 22 százalék a piaci részesedése. Számottevő szereplője még a piacnak a Google 8 százalékkal, míg a maradék 39 százalék jelentősebb részén olyan szereplők osztoznak, mint az elsősorban a kínai piacra koncentráló Alibaba és Tencent, valamint az Oracle és az IBM.

A Gartner a legfrissebb magic quadrantja, amely a felhős infrastruktúra- és platformszolgáltatókat értékeli, nagyjából ezt a piaci helyzetet tükrözi. Az AWS-t jelöli toronymagasan piacvezető pozícióba, de a vezetők negyedébe a Microsoft és a Google is befért. Az Alibaba egyedüliként képviseli a vizionáriusokat, míg az Oracle-t, a Tencentet és az IBM-et a niche játékosok közé sorolja a kutatócég.

On-premise, hosting, cloud

De miért ennyire sikeresek a felhős cégek, és miért ennyire koncentrált a piac? Az első kérdésre a válasz leginkább az ár: a felhő jellemzően olcsóbb, mint saját rendszert üzemeltetni (a folyamatos árverseny miatt csökkennek is az árak). Vagy ha 5-10 év távlatában nem is olcsóbb, kisebb kockázatúnak tűnik használatarányos díjért egy szolgáltató infrastruktúráját használni, és mindig csak annyit, amennyire szükség van, mint sajátot építeni, aminek vagy túl nagy, vagy túl kicsi lesz a kapacitása. Utóbbi megoldás beruházásigényes, ami az alap üzleti tevékenység fejlesztésétől vonhat el befektethető tőkét.
 

Alapfogalmak

On-premise: helyben telepített rendszer, melyet a vállalat saját beruházásból épít, és saját erőforrással üzemeltet.

Kolokáció/hosting: a vállalat saját IT-rendszereit, szervereket, tárolókat, hálózati elemeket egy szolgáltató géptermében helyezi el, az üzemeltetésről a cég szakemberei gondoskodnak, de a gépterem infrastruktúrájára (internet, hűtés-fűtés, szünetmentes energiaellátás, tűzvédelem stb.) támaszkodnak.

Nyilvános felhő (public cloud): olyan harmadik fél által biztosított, rugalmasan méretezhető számítási szolgáltatás és infrastruktúra, amit bárki igénybe vehet előfizetéses formában az interneten keresztül az üzemeltetés terhe nélkül.

Magánfelhő (private cloud): olyan vállalati felhő, amely biztosítja a nyilvános felhő rugalmasságát, és az üzemeltetést, de dedikáltan egy szervezet igényeit szolgálja ki, és a publikus felhőnél jellemzően több lehetőséget ad az egyedi konfigurálásra.

Hibrid felhő: saját adatközpont zökkenőmentes összekapcsolása egy vagy több hiperkonvergens rendszerrel.

Többfelhős (multi-cloud) környezet: egyre több szolgáltató támogatja a felhőszolgáltatások átjárhatóságát. Például egy AWS-ben létrehozott datalake adatait lehet feldolgozni egy Azure-ban futó analitikai rendszerben.


A piaci koncentráció pedig némileg összefügg a felhő működési logikájával. Egy szolgáltatás annál olcsóbb tud lenni, minél nagyobb tömegben képes ugyanazt eladni, ami a későbbi beszállók helyzetét megnehezíti, a korán indulókét megkönnyíti.

A felhőszolgáltatók szabvány adatközpontokat építenek a processzor szintjéig saját tervezésű, a szolgáltatásokhoz optimalizált hardverelemekből. Ez egyfelől korlátozhatja a felhasználót, ugyanakkor demokratizál, szélesebb körben hozzáférhetővé tesz olyan feltörekvő és nagy erőforrásokat igénylő technológiákat, mint például a mesterséges intelligencia.

Tény, hogy enterprise környezetekben gyakran használnak egyedi infrastruktúrát (egyedi igények, országonként változó törvényi szabályozás, biztonsági előírások stb.), ezt azonban a szakemberhiány miatt egyre kevesebb vállalat üzemeltetné saját erőforrással, inkább a hostingot és az orutsourcingot választják. Ugyanakkor a szabvány folyamatokat és megoldásokat (fejlesztés, adatbázis, adattárolás, analitika stb.), melyek jellemzően rövid időszakokra igényelnek nagy kapacitást, ezek a cégek is egyre gyakrabban kiteszik a felhőbe. Ott ugyanis lényegében korlátlan erőforrás-tartalék áll rendelkezésükre.

 

Cloud & big data

Félig-meddig szoftvercéggé alakítaná magát a Stellantis

A 2021 elején összeállt autóipari óriás az évtized végére már 20 milliárd eurót keresne közvetlenül a szoftvereken és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokon.
 
Hirdetés

Viszlát, nyolcórás munkarend!

A járvány miatti kényszerű lezárások új alapokra helyezték a munka világát is, ami már nem lesz olyan, mint azelőtt.

A cloud computing fontos ígérete, hogy pontosan tervezhetővé teszi az IT költségeit. Akkor miért nem annyi hónap végén a számla, amennyit beterveztünk?

a melléklet támogatója az Invitech

A KPMG immár 22. alkalommal kiadott CIO Survey jelentése szerint idén az informatikai vezetők leginkább a digitalizációra, a biztonságra és a szoftverszolgáltatásokra koncentráltak.

Használtszoftver-kereskedelem a Brexit után

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2021 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.