A SpaceX vagy a OneWeb mellett az Amazon Kuiper projektje is engedélyt kapott több ezer szatellit pályára állítására. A csillagászok már attól félnek, hogy kilátni sem fognak az űrbe a töméntelen műholdtól.
Hirdetés
 

Az amerikai Szövetségi Távközlési Hivatalt (Federal Communications Commission,FCC) zöld utat adott az Amazonnak, hogy pályára állítson összesen 3.236 darab kommunikációs műholdat a Kuiper projekt néven hivatkozott szélessávú űrinternet-szolgáltatás kiépítéséhez. Ezt a mennyiséget összefüggésbe helyezi, hogy az Amazon így több műholdat küldhet fel, mint amennyi ebben a pillanatban összesen kering a Föld körül – ráadásul egyáltalán nem ők az egyetlen társaság, amelyik mesterséges égitestek ezreit küldené fel a belátható jövőben.

Ahogy 2019 tavaszán mi is beszámoltunk róla, a Kuiper program során 784 műholdat üzemeltetnének 590 kilométeren, 1296 holdat 610 kilométeren, további 1156 darabot pedig 630 kilométeres magasságban. Az Amazon hosszú távú beruházásként tekint a Kuiperre, amely több tízmillió felhasználót (és potenciélis ügyfelet) juttat majd szélessávú kapcsolathoz. A szolgáltatás a tervek szerint a populáció 95 százalékát fedné le az 56. északi és az 56. déli szélességi kör, vagyis Svédország és Ausztrália szintje között.

Az Amazon cloud részlege, az AWS már korábban bejelentett a kereskedelmi és tudományos célú műholdakhoz tervezett felhőszolgáltatásokat, illetve az ehhez kapcsolódó földi állomások és antennák kiépítését. Az AWS Ground Station a hagyományos műholdas szolgáltató cégekkel versenyezne, az ígéretek szerint jóval olcsóbban és hatékonyabban téve elérhetővé a műholdak által gyűjtött adatokat. Az Amazon-tulaj Jeff Bezos űripari cége, a Blue Origin ugyancsak támogatja a Kuiper projektet a szükséges hordozók tervezésével, fejlesztésével, gyártásával és üzemeltetésével.

Nem mindenki tapsol a dologhoz

A Kuiper több ezer mesterséges égitestből álló konstellációja most ugyanúgy kiverte a biztosítékot a csillagászoknál, mint ahogy az korábban a SpaceX globális műholdas internetszolgáltatása, a Starlink esetében is történt. Elon Musk űripari vállalata már 30 ezer műholdhoz nyújtott be spektrumigénylést az FCC-nél és a Nemzetközi Távközlési Egyesületnél (ITU), ezek közül pedig majdnem 600 darabot már pályára is állított, sőt hamarosan beindítja a szolgáltatás nyilvános tesztüzemét.

Az asztronómusokat azonban jobban érdekli, hogy az alacsony pályákon keringő és a nap sugaraitól becsillanó mikroszatellitek akár szabad szemmel is láthatók lesznek, ami nem csak az ő megfigyeléseiket, de még az éjszakai természeti folyamatokat is károsan befolyásolná. Musk először a megszokott stílusában pattintotta le a csillagászokat, később azonban ha nem is 180, de 90 fokos kanyarral már olyan műholdakat ígért, amelyek elemei egy sötétítő bevonatnak hála sokkal kevésbé verik vissza a fényt.

A The New York Times riportjában megszólaló egyik szakember szerint alapvető problémát jelent, hogy nincsenek az iparágban elfogadott irányelvek vagy testületek, amelyek kordában tartanák a lelkes űrvállalatokat, és a szabályozói oldalon sem léteznek az ágazat egészére nézve kötelező korlátok. Ennek eredményeként mindenki szakmányban lövöldözi fel a rakétákat és a műholdakat, körülbelül olyan helyzetet teremtve, mintha légi irányítás nélkül működne a globális légi közlekedés.

Bár az Amazon szóvivője is megerősítette, hogy a fényvisszaverő tulajdonságokra nagy hangsúlyt helyeznek a műholdak tervezése és fejlesztése során, a csillagászok a nemzeti szabályozókhoz fordulnak, hogy biztosítsák a munkájuk elvégzéséhez szükséges feltételeket. A teleszkópok igen érzékeny kameráit ugyanis teljesen elvakíthatják a fénylő szatellitek, egy radírhoz hasonlóan használhatatlan adatokból álló csíkokat húzva a felvételekre. Ez pedig nem csak kellemetlen, de szélsőséges esetben akadályozhatja a Földre veszélyt jelentő égitestek észlelését is.

A következményeket mindenki viseli

Az arizonai Lowell Csillagvizsgáló vezetője szerint a Kuiper is legalább olyan mértékben befolyásolja majd az optikai és rádióteleszkópok működését, mint bármely más hasonló konstelláció. Bár szám szerint jóval kevesebb műholdból állna, mint a Starlink, azok magassága és elhelyezkedése miatt pont ugyanannyira zavarhatja a megfigyeléseket. Az Amazon ráadásul az ígéretek mellé nem tesz közzé semmilyen konkrét adatot a műholdak fényvisszaverő képességéről, így modellezni sem igen lehet, hogy milyen hatása lesz majd a teljes rendszernek.

A mesterséges távközlési holdak emellett a mennyiségükből adódóan is egyre problematikusabbak: az Európai Űrügynökség (ESA) például már tavaly bejelentette, hogy kénytelen volt megváltoztatni egy megfigyelő műholdjának a pályáját, elkerülve ezzel az összeütközést az egyik SpaceX szatellittel. Mivel természetesen "űr KRESZ" sem létezik, sokak szerint a hasonló helyzetekre nem ártana már most felkészülni, mielőtt pillanatok alatt a jelenleginél tízszer több műhold jelenik meg a Föld körüli pályákon.

Ez a hozzáértők szerint nem lesz egyszerű feladat, mivel a mostanni keretek között nincs semmilyen egyértelmű módja annak, hogy leállítsák, vagy akár csak lelassítsák a megakontellációk fejlesztését. Márpedig a Starlink vagy a OneWeb holdjai már ott vannak az űrben, és nemsokára megjelennek mellettük az Amazon eszközei is; a csillagászok nem győzik rá felhívni a figyelmet, hogy a mostani döntések minimum évtizedekre meghatározzák, hogyan fest majd az éjszakai égbolt. Az ilyen globális hatásokkal járó folyamatokat más iparágak esetében szabályozni szokták (más kérdés, hogy milyen eredménnyel), a kritikusok pedig nem látnak rá okot, hogy ezt az űripari cégek esetében máshogy kellene csinálni.

Közösség & HR

Kikupálódott a szingapúri dohányosokra vadászó MI

A szigorú törvényeiről és magas technológiai szintjéről ismert városállam a tilos helyen dohányzókat is automatikus megfigyeléssel igyekszik tetten érni.
 
Hirdetés

A NIS2-megfelelőség néhány technológiai aspektusa

A legtöbb vállalatnál a megfeleléshez fejleszteni kell a védelmi rendszerek kulcselemeit is.

Az uniós direktíva felpezsdíti a magyar kiberbiztonsági piacot, az auditokból átfogóbb képet kapunk a gazdaság és az ország kiberképességeiről is. Interjú dr. Bencsik Balázzsal, az SZTFH kibervédelmi igazgatójával.

a melléklet támogatója a RelNet Technológia Kft.

CIO KUTATÁS

TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?

Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »

Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!

LÁSSUNK NEKI!

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.