Mostanra már szinte nem is nagyon van olyan ember, aki ne halott volna a videókonferenciák lebonyolítását lehetővé tevő Zoomról. A néhány hónappal ezelőtt még csak viszonylag szűk körben használt platformra az egészségügyi helyzet kikényszerítette távmunka és digitális oktatás miatt elképesztően sokan ugrottak rá nagyon rövid időn belül. A reflektorfénybe került cégnek így nem csak a felszínre került adatkezelési és biztonsági hiányosságokat, problémákat kell a lehető leggyorsabban kezelni, de valahogy biztosítani kell az elsöprő érdeklődés kielégítésére alkalmas technológiai hátteret is.
Prémium ügyfél a zsákban
Úgy tűnik, a szép feladatot az Oracle adatközpontjaiban zümmögő szerverek kapták, mivel a Zoom kedden jelentette be, hogy mostantól az Oracle cloudos szolgáltatására támaszkodva biztosítja a zavartalan működéshez szükséges plusz erőforrásokat. A felek az együttműködés kapcsán pénzügyi részletekről nem nyilatkoztak, de annyit közöltek, hogy immár folyamatosan sok milliónyi felhasználó képét és hangját kell továbbítani az interneten. Ez adatmennyiség szempontjából nagyjából 7 millió gigabájt információt jelent.
A Zoom a járvány hozta hirtelen népszerűség előtt vegyes infrastruktúrára támaszkodott. A munka a saját adatközpontok mellett az Amazon Web Services és a Microsoft Azure platformjai között oszlott meg. A sokszorosára ugrott használattal viszont egyértelművé vált, hogy a kevert rendszer nem képes az ilyen változásokat rendesen lekövetni.
A megbízást végül elnyerő Oracle számára több szempontból is jól jön az üzlet. A feladat mennyiségéből adódóan valószínűleg a Zoomnak kiállított számla sem lesz szerény, de ami talán ennél is fontosabb, hogy az Oracle egy nagyon komoly trófeát tud majd mutogatni a potenciális újabb ügyfelekkel folytatott tárgyalásoknál.
Hízásnak indulnak?
Az Oracle évek óta küzd azért, hogy felnőjön a legnagyobb felhőszolgáltatókhoz. Bár ennek leglátványosabb részei mindig a vállalat alapítójának, Larry Ellisonnak az OpenWorld konferenciákon mondott beszédei, az elnöki szájkarate-mutatványok mellett is történt egy s más. Az erőteljes fejlesztéseken (szinte az összes szoftver felhősítése, intenzív adatközpont-építés stb.), illetve azon túl, hogy a vállalat mindent bevetett ügyfelei felhőbe tereléséhez, fontos lépés volt néhány éve Don Johnson leigazolása az Amazontól. Johnson nevéhez kötődik az Oracle második generációs felhőinfrastruktúrájának, a másfél éve bejelentett Oracle Gen 2 Cloud kiépítése.
A nagy fogadkozásokat és a komoly fejlesztéseket ugyanakkor egyelőre nem igazolták vissza meggyőzően az üzleti számok. Bár a forgalom összetétele évről évre tolódik el a licencértékesítéstől a jobb profitabilitással kecsegtető felhős modell, illetve általában az előfizetésekből származó bevételek felé, az Oracle cloudos üzletága egyelőre nem képes nagyságrendben konkurálni a szegmens legnagyobbjaival, az Amazonnal és a Microsofttal. A zoomos ügylet tehát ezért is jön nagyon jól az Oracle-nek, mivel ha ezt a feladatot zökkenőmentesen tudják abszolválni, az további komoly érdeklődőket, újabb üzleteket hozhat.
Másra sem árt rázoomolni
Visszatérve a Zoomra: a decemberben még csak 10 milliónyi felhasználóval rendelkező cég múlt héten már azt közölte, hogy videókonferenciás alkalmazását naponta több mint 300 millióan veszik igénybe (ez egyébként három hét alatt elért 50 százalékos növekedést jelent).
A felfokozott érdeklődés azonban ráírányította a hiányosságokra és potenciális kockázatokra is a figyelmet. Kiderült például, hogy a végponti titkosítása inkább marketingszöveg, mint valóság. A gondok szaporodásával együtt nőtt azon helyek listája, ahol az applikációt explicit tiltólistára rakták. A hónap elején például a Daimler jelentette be, hogy további intézkedésig nem engedi a céges tartalmak továbbítását a Zoom rendszerén keresztül, hasonlóan a Google-höz, a SpaceX-hez, az Ericssonhoz vagy az NXP-hez, kormányzati oldalon pedig a német, tajvani vagy szingapúri államhoz és az amerikai NSA-hoz. A kifogások alapja jórészt az, hogy end-to-end titkosítást az ígéretek ellenére csak a szöveges csevegésben használnak, valamint a cég átláthatósági jelentéseket sem tesz közzé a szolgáltatásával kapcsolatban.
A hibák és hiányosságok felülvizsgálatára és kezelésére végül a Zoom 90 napos programot hirdetett. Az ütemterv értelmében a héten érkezik az app következő verziójának kiadására, amelyben többek között az eddiginél komolyabb titkosítási funkciók jelennek meg. Ilyen lenne a 256 bites GCM-titkosítás is, ami a Zoom szerint megfelel az aktuális iparági standardnak.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak