Hatalmas győzelemként dicsekedett el a Reutersnek Japán digitálizációs és adminisztratív reformokért felelős minisztere, mivel a jelek szerint sikerült a jogszabályok végére érniük, és a létező összes paragrafusból kiszedték a flopilemezek használatára vonatkozó részeket.
Mindez azért érdekes, mert a szigetország a 80-as, 90-es években a technológiai fejlődés fellegvára volt, sőt most is egy sor területen úttörőnek tekinthető (elég csak a repülő taxik bevezetését, az önvezető rendszerek támogatását, a digitális pénz használatát, vagy éppen az önkormányzati fejlesztésű randiappot említeni).
A másik oldalon viszont ott van Japán megmosolyogtatóan elavult kormányzati rendszere. Az állapotokat jól mutatja, hogy egészen a közelmúltig megkerülhetetlen tényező volt a fax, két évvel ezelőtt pedig külön törvénymódosítást kellett végrehajtani, hogy az állam által megkövetelt bizonyos adatokat ne flopilemezen vagy CD-n kelljen beküldeni a hatóságoknak.
Ennek a munkának sikerült mostanra a végére járni azzal, hogy a nemzeti Digitális Ügynökség munkatársai kigyomlálták a japán törvények és előírások rengetegében még érvényben lévő a több mint 1000 hivatkozást. A digitális transzformációt irányító Kóno Taró a Reutersnek adott nyilatkozatában így már jogosan nevezhette június 28-át a napnak, amikor Japán megnyerte a flopilemezek ellen vívott háborút.
A múlt relikviáinak eltörlését nagyban felgyorsította a koronavírus. A járvány idején derült ki ugyanis, milyen nehézkesen reagál váratlan kihívásokra a papírra és archaikus technológiára támaszkodó japán közigazgatás.
Az átállás azonban nem mindig zökkenőmentes. A My Number elnevezésű digitális személyazonosító kártyák bevezetése például nagyon lassan és sok problémával járt együtt, ami miatt még a miniszterelnök is sűrű bocsánatkérésre kényszerült.
Eltemették, de még nem halt meg
A legfiatalabb korosztály számára már nem is értelmezhető flopilemez forgalmazásával ugyan a Sony már 2011-ben felhagyott, ez nem jelenti azt, hogy ne lenne még üzlet tárgya. Az adathordozó kapcsán a Bitport hasábjain is foglalkoztunk a floppydisk.com üzemeltetőjével, aki a saját bevallása szerint is a világ utolsó flopikereskedője.
A két évvel ezelőtti állapotok szerint a vállalkozás raktárában nagyjából félmillió lemez áll, és van olyan nap, amikor ezres nagyságrendben érkeznek hozzá újrahasznosításra. A legkeresettebbek a szabványos, 1,44 MB-os, 3,5 hüvelykes üres hajlékonylemezek, míg más termékek, például az 5,25 hüvelykes QD lemezek kifejezetten értékesnek számítanak a pótolhatatlanságuk miatt. A floppydisks.com alapítója szerint már tíz-tizenkét év is eltelt azóta, hogy legutóbb valamilyen gyártótól vásároltak volna, azóta pedig az otthoni padlássöprésektől a felszámolt céges raktárakban talált, raklapnyi mennyiségekig áramlanak hozzájuk a flopik.
Így lehet sok önálló kiberbiztonsági eszközéből egy erősebbet csinálni
A kulcsszó a platform. Ha egy cég jó platformot választ, akkor az egyes eszközök előnyei nem kioltják, hanem erősítik egymást, és még az üzemeltetés is olcsóbb lesz.
Három fájdalompont, amire az IT szolgáltatásmenedzsment gyors válaszokat adhat.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak