Hatalmas győzelemként dicsekedett el a Reutersnek Japán digitálizációs és adminisztratív reformokért felelős minisztere, mivel a jelek szerint sikerült a jogszabályok végére érniük, és a létező összes paragrafusból kiszedték a flopilemezek használatára vonatkozó részeket.
Mindez azért érdekes, mert a szigetország a 80-as, 90-es években a technológiai fejlődés fellegvára volt, sőt most is egy sor területen úttörőnek tekinthető (elég csak a repülő taxik bevezetését, az önvezető rendszerek támogatását, a digitális pénz használatát, vagy éppen az önkormányzati fejlesztésű randiappot említeni).
A másik oldalon viszont ott van Japán megmosolyogtatóan elavult kormányzati rendszere. Az állapotokat jól mutatja, hogy egészen a közelmúltig megkerülhetetlen tényező volt a fax, két évvel ezelőtt pedig külön törvénymódosítást kellett végrehajtani, hogy az állam által megkövetelt bizonyos adatokat ne flopilemezen vagy CD-n kelljen beküldeni a hatóságoknak.
Ennek a munkának sikerült mostanra a végére járni azzal, hogy a nemzeti Digitális Ügynökség munkatársai kigyomlálták a japán törvények és előírások rengetegében még érvényben lévő a több mint 1000 hivatkozást. A digitális transzformációt irányító Kóno Taró a Reutersnek adott nyilatkozatában így már jogosan nevezhette június 28-át a napnak, amikor Japán megnyerte a flopilemezek ellen vívott háborút.
A múlt relikviáinak eltörlését nagyban felgyorsította a koronavírus. A járvány idején derült ki ugyanis, milyen nehézkesen reagál váratlan kihívásokra a papírra és archaikus technológiára támaszkodó japán közigazgatás.
Az átállás azonban nem mindig zökkenőmentes. A My Number elnevezésű digitális személyazonosító kártyák bevezetése például nagyon lassan és sok problémával járt együtt, ami miatt még a miniszterelnök is sűrű bocsánatkérésre kényszerült.
Eltemették, de még nem halt meg
A legfiatalabb korosztály számára már nem is értelmezhető flopilemez forgalmazásával ugyan a Sony már 2011-ben felhagyott, ez nem jelenti azt, hogy ne lenne még üzlet tárgya. Az adathordozó kapcsán a Bitport hasábjain is foglalkoztunk a floppydisk.com üzemeltetőjével, aki a saját bevallása szerint is a világ utolsó flopikereskedője.
A két évvel ezelőtti állapotok szerint a vállalkozás raktárában nagyjából félmillió lemez áll, és van olyan nap, amikor ezres nagyságrendben érkeznek hozzá újrahasznosításra. A legkeresettebbek a szabványos, 1,44 MB-os, 3,5 hüvelykes üres hajlékonylemezek, míg más termékek, például az 5,25 hüvelykes QD lemezek kifejezetten értékesnek számítanak a pótolhatatlanságuk miatt. A floppydisks.com alapítója szerint már tíz-tizenkét év is eltelt azóta, hogy legutóbb valamilyen gyártótól vásároltak volna, azóta pedig az otthoni padlássöprésektől a felszámolt céges raktárakban talált, raklapnyi mennyiségekig áramlanak hozzájuk a flopik.
Rendszerek és emberek: a CIO választásai egy új magyar felmérés tükrében
"Nehéz informatikusnak lenni egy olyan cégben, ahol sok az IT-s" – jegyezte meg egy egészségügyi technológiákat fejlesztő cég informatikai vezetője, amikor megkérdeztük, milyennek látja házon belül az IT és a többi osztály közötti kommunikációt.
Így lehet sok önálló kiberbiztonsági eszközéből egy erősebbet csinálni
A kulcsszó a platform. Ha egy cég jó platformot választ, akkor az egyes eszközök előnyei nem kioltják, hanem erősítik egymást, és még az üzemeltetés is olcsóbb lesz.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak