Közel másfél évtizeddel azt követően, hogy a Sony beszüntette a flopik forgalmazását, immár a japán hivatalok sem így kérik be az állampolgári és céges adatokat.

Hatalmas győzelemként dicsekedett el a Reutersnek Japán digitálizációs és adminisztratív reformokért felelős minisztere, mivel a jelek szerint sikerült a jogszabályok végére érniük, és a létező összes paragrafusból kiszedték a flopilemezek használatára vonatkozó részeket.

Mindez azért érdekes, mert a szigetország a 80-as, 90-es években a technológiai fejlődés fellegvára volt, sőt most is egy sor területen úttörőnek tekinthető (elég csak a repülő taxik bevezetését, az önvezető rendszerek támogatását, a digitális pénz használatát, vagy éppen az önkormányzati fejlesztésű randiappot említeni).

A másik oldalon viszont ott van Japán megmosolyogtatóan elavult kormányzati rendszere. Az állapotokat jól mutatja, hogy egészen a közelmúltig megkerülhetetlen tényező volt a fax, két évvel ezelőtt pedig külön törvénymódosítást kellett végrehajtani, hogy az állam által megkövetelt bizonyos adatokat ne flopilemezen vagy CD-n kelljen beküldeni a hatóságoknak.

Ennek a munkának sikerült mostanra a végére járni azzal, hogy a nemzeti Digitális Ügynökség munkatársai kigyomlálták a japán törvények és előírások rengetegében még érvényben lévő a több mint 1000 hivatkozást. A digitális transzformációt irányító Kóno Taró a Reutersnek adott nyilatkozatában így már jogosan nevezhette június 28-át a napnak, amikor Japán megnyerte a flopilemezek ellen vívott háborút.

A múlt relikviáinak eltörlését nagyban felgyorsította a koronavírus. A járvány idején derült ki ugyanis, milyen nehézkesen reagál váratlan kihívásokra a papírra és archaikus technológiára támaszkodó japán közigazgatás.

Az átállás azonban nem mindig zökkenőmentes. A My Number elnevezésű digitális személyazonosító kártyák bevezetése például nagyon lassan és sok problémával járt együtt, ami miatt még a miniszterelnök is sűrű bocsánatkérésre kényszerült.

Eltemették, de még nem halt meg

A legfiatalabb korosztály számára már nem is értelmezhető flopilemez forgalmazásával ugyan a Sony már 2011-ben felhagyott, ez nem jelenti azt, hogy ne lenne még üzlet tárgya. Az adathordozó kapcsán a Bitport hasábjain is foglalkoztunk a floppydisk.com üzemeltetőjével, aki a saját bevallása szerint is a világ utolsó flopikereskedője.

A két évvel ezelőtti állapotok szerint a vállalkozás raktárában nagyjából félmillió lemez áll, és van olyan nap, amikor ezres nagyságrendben érkeznek hozzá újrahasznosításra. A legkeresettebbek a szabványos, 1,44 MB-os, 3,5 hüvelykes üres hajlékonylemezek, míg más termékek, például az 5,25 hüvelykes QD lemezek kifejezetten értékesnek számítanak a pótolhatatlanságuk miatt. A floppydisks.com alapítója szerint már tíz-tizenkét év is eltelt azóta, hogy legutóbb valamilyen gyártótól vásároltak volna, azóta pedig az otthoni padlássöprésektől a felszámolt céges raktárakban talált, raklapnyi mennyiségekig áramlanak hozzájuk a flopik.

Piaci hírek

Véletlenül gyilkossággal vádolt meg egy államügyészt a mesterséges intelligencia

Az MI-vel gyártott, alacsony színvonalú híranyagok a jelek szerint még a Google "átfogó és naprakész információi" között is gond nélkül megjelenhetnek.
 
Hirdetés

Így lehet sok önálló kiberbiztonsági eszközéből egy erősebbet csinálni

A kulcsszó a platform. Ha egy cég jó platformot választ, akkor az egyes eszközök előnyei nem kioltják, hanem erősítik egymást, és még az üzemeltetés is olcsóbb lesz.

Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.

a melléklet támogatója a Clico Hungary

Hirdetés

ITSM a gyakorlatban

Három fájdalompont, amire az IT szolgáltatásmenedzsment gyors válaszokat adhat.

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.