Japán csatlakozik azokhoz az országokhoz, amelyek érdemben vizsgálják a központi banki digitális valuta (CBDC) bevezetésének lehetőségét: a központi bank néhány napja jelentette be, hogy áprilisban megkezdi a digitális jen tesztelését. A kísérleti koncepció még 2020 októberében született meg, 2021 tavaszán pedig elkezdődött a tesztek legelső fázisa az alapvető tranzakciók (kibocsátás, kifizetés, átutalás) próbáival. A második szakasz várhatóan idén márciusban ér véget az alapfunkciókhoz kapcsolódó egyéb alkalmazásokkal, az áprilisban induló program pedig már a "koncepciótervek által nem teljes mértékben lefedett műszaki megvalósíthatóságról", illetve a "magánvállalkozások szakértelmének és észrevételeinek hasznosításáról" szólna a CBDC-ökoszisztéma tervezésében.
Ennek keretében a japán központi bank olyan kísérleti rendszert fejlesztene, amelybe integrálná a központi rendszert, a közvetítő hálózati rendszereket és a végponti eszközöket is. Egyelőre nem terveznek kiskereskedelmi és fogyasztói tranzakciókat, de nyilvános vitát szerveznek a lakossági fizetésekkel vagy kapcsolódó technológiákkal foglalkozó magánvállalkozások részvételével. A tesztekben résztvevő bankokkal közösen azt is megvizsgálják, hogy a digitális valutát képesek lennének-e megfelelően működtetni a korlátozott internet-hozzáféréssel rendelkező vagy természeti katasztrófák sújtotta területeken. A hírek szerint Japán 2026-ban hozna végleges döntést a digitális jen kiadásáról.
A TechCrunch a bejelentés kapcsán az Atlantic Council jelentését is idézi, amelynek alapján tavaly decemberig 114 ország fontolgatta aktívan a CBDC bevezetését, szemben a 2020 májusában listázott 35 országgal. (Az Atlantic Council által készített Central Bank Digital Currency Tracker alkalmazásról itt írtunk részletesebben.) A statisztikából kiderül, hogy az idén Kínán, Hongkongon és Thaiföldön kívül már több mint 20 ország, köztük Japán, Ausztrália, India, Dél-Korea, Szingapúr, Malajzia, Brazília, Dél-Afrika és Ghána is megkezdi vagy folytatja a CBDC bevezetésének kísérleti szakaszát. A kérdés Magyarországon inkább elméleti szinten van napirenden, bár a Magyar Nemzeti már Bank egyértelművé tette, hogy a technológiai feltételeket adottnak tartja egy esetleges gyors bevezetéshez.
Az ötlettől az értékteremtésig – egy jól működő adattudományi szervezet alapjai
Miért bukik el annyi adattudományi kezdeményezés már az indulás után? A válasz gyakran nem az algoritmusok összetettségében, hanem az adatok minőségében és kezelésében keresendő. Stabil adatforrások, következetes feature-kezelés és egy jól felépített Feature Store nélkül a gépi tanulás ritkán jut el a valódi üzleti értékteremtésig.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak