Japán egészen különlegesen viszonyul a technológiához. A távol-keleti ország egy sor területen kifejezetten úttörő szerepet játszik: elég csak a repülő taxik bevezetését, az önvezető rendszerek szabályozását, vagy éppen a digitális pénz használatát említeni. A másik oldalon viszont ott van a szigetország megmosolyogtatóan elavult kormányzati rendszere. Utóbbi állapotát jól jellemzi, hogy a fax még mindig tényezőnek számít, tavaly pedig külön törvénymódosítást kellett végrehajtani, hogy az állam által megkövetelt bizonyos adatokat ne flopilemezen vagy CD-n kelljen beküldeni a hatóságoknak.
Az utóbbi években egyértelműen megmutatkozott a szándék az egymást követő kormányok alatt, hogy ezt a szó szerint múlt században ragadt közszolgálati rendszert modernizálják. Ennek a törekvésnek az egyik legfontosabb eleme az angolul My Numbernek hívott, digitális képességekkel felvértezett személyi igazolványok bevezetése, illetve továbbfejlesztése volt. Az egyedi azonosítóval rendelkező, bizonyos kormányzati szolgáltatások igénybe vételéhez kötelezővé tett NFC-s kártya az egészségbiztosítási igazolványokat is helyettesíti, sőt magánvállalkozások is használhatják hitelesítésre.
Vészhelyzeti felülvizsgálat
Csakhogy a bevezetés távolról sem zajlik zökkenőmentesen. A korai visszajelzések, hibajelenségek miatt a héten a rendszer sürgősségi felülvizsgálatát rendelte el az ország miniszterelnöke. Kisida Fumio bejelentésében azt mondta, hogy az illetékes tárcának mindezt olyan prioritással kell kezelnie, mint ahogy a pandémia kirobbanásakor a koronavírusra kellett fókuszálni. (Más kérdés, hogy utóbbi lassú kezelése miatt sok kritika érte a japán kormányzatot.)
A miniszterelnöki intézkedést egy sor sajtóhír előzte meg. A japán média beszámolt például esetekről, amikor hasonló nevű emberek más személyeknek szánt kártyákat kaptak meg, míg egyes címzettek a kártyán más állampolgárokhoz köthető személyes információkat találtak az azonosítóhoz rendelt online adatbázisban.
Mindez természetesen szélesre tárja a lehetőségét különböző személyazonossággal kapcsolatos visszaéléseknek, illetőleg teljesen lerombolhatja a digitális személyibe vetett lakossági bizalmat. Ennek közvetlen jele az is, hogy a japánok nem tolonganak azért, hogy leadják hagyományos egészségbiztosítási kártyájukat.
A szerdai tájékoztató részeként egyébként a miniszterelnök azt is bejelentette, hogy az egészségbiztosítási kártyák a tervezettnél egy évvel tovább, azaz 2025-ig maradnak érvényben, ami nyilvánvalóan a lakossági aggodalmak csillapítását szolgálja.
Kisida Fumia leszögezte: "a közbizalom megteremtése alapvető fontosságú a digitális társadalomra való átálláshoz". Éppen ezért kormánya "mindent megtesz annak érdekében, hogy az emberek bizalmát minél hamarabb visszaszerezze".
Rendszerek és emberek: a CIO választásai egy új magyar felmérés tükrében
"Nehéz informatikusnak lenni egy olyan cégben, ahol sok az IT-s" – jegyezte meg egy egészségügyi technológiákat fejlesztő cég informatikai vezetője, amikor megkérdeztük, milyennek látja házon belül az IT és a többi osztály közötti kommunikációt.
Így lehet sok önálló kiberbiztonsági eszközéből egy erősebbet csinálni
A kulcsszó a platform. Ha egy cég jó platformot választ, akkor az egyes eszközök előnyei nem kioltják, hanem erősítik egymást, és még az üzemeltetés is olcsóbb lesz.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak