Átrajzolhatja Európa adatközpont-térképét a mesterséges intelligencia brutális energiaigénye. Az átrendeződés nagy vesztese Írország lehet, írja a Politico európai kiadása.

Bár a nagy hypescale szolgáltatók jelentős adatközponti fejlesztéseket jelentettek be több európai országban (pl. Spanyolországban, Olaszországban és Lengyelországban is), a legtöbb adatközpont Írországban üzemel. (A másik nagy európai központ Frankfurt.) A Synergy Research egy tanulmánya szerint Dublin a világ harmadik legnagyobb hyperscale adatközpontja Virginia és Peking után (lásd a grafikont). Már ez is kifeszíti az ország kapacitásait, ám elemzők szerint a mesterséges intelligencia további terhet ró a hálózatra.

Két éve az ír központi statisztikai hivatal kimutatta, hogy az adatközpontok több energiát emésztenek fel, mint Írország teljes vidéki lakossága, idén pedig az ország teljes fogyasztásának ötödét ezek a létesítmények ették fel.

Egyes ír thinktankek már korábban is figyelmeztettek: az, hogy az ország szinte teljes egészében a multinacionális technológiai szektor kiszolgálására épít, jelentős kockázatot hordoz mind az energiaellátásban, mind a munkaerőpiacon.

Egy ír EU-s parlamenti képviselő azt nyilatkozta a Politicónak, hogy elmaradt az ország elektromos hálózatának korszerűsítése és bővítése, ezért egyre kevésbé alkalmas a digitális gazdaság igényeinek a kiszolgálására. A hálózatot üzemeltető EirGrid már 2021 novembere óta eseti alapon vizsgálja, hogy kiadható-e adott helyen engedély új adatközpont létesítésére. A dublini régióban pedig – ahol Európában a legnagyobb az adatközpont-koncentráció – de facto építési moratórium van.

Az EirGrid állítólag figyelmeztette is az illetékes állami szerveket arra, hogy emiatt hamarosan megkezdődhet az adatközpontok elvándorlása az országból. Egyesek szerint hajszál választja el a cégeket költözéstől, a kereslet növekedése ugyanis a mesterséges intelligencia kapacitásigénye miatt sokkal gyorsabb, mint amilyen gyorsan lehet bővíteni az energiaellátást. Ha marad a helyzet, az előbb-utóbb áramhiányhoz és jelentős dráguláshoz vezet. Hasonló következtetésre jutottak a McKinsey egy közelmúltban kiadott tanulmányának szerzői is.

A zöld szín is probléma lehet

Emellett ott vannak a rövidebb távon jelentkező problémák. Az ír környezetvédelmi minisztérium már beismerte, hogy vagy-vagy helyzetbe kerültek: vagy fenntarthatóság, vagy az adatközpontipar kapacitásigényeinek a kielégítse.

Csakhogy eközben a legnagyobb adatközpont-építők – az Amazon, a Microsoft és a Google – arra törekszenek, hogy ne csak az adatközpontokat építsék egymás után, hanem a fenntarthatósági imázsukat is fényezzék, akár úgy is, hogy a beszállítóiktól követelnek meg alacsonyabb emissziós mutatókat.

Ez is abba az irányba hathat, hogy az adatközpontok megkezdhetik vándorlásukat északra, ahol az alacsonyabb átlaghőmérséklet miatt kisebb az aktív hűtési igény, és/vagy olyan országokba, melyekben bőségesen van megújuló energiaforrás, összegezhető a McKinsey elemzése.