Az ír KSH adataiból kibukott, milyen brutális hatással vannak az villamosenergia-felhasználásra a big tech vállalatok adatközpontjai. Írországban a korábbi évek kedvező adópolitikája miatt is gombamód szaporodtak az országban a globális szolgáltatók adatközpontjai. Az óriási létesítményszörnyek energiaéhsége azonban egyre csillapíthatatlanabb. Mint a The Register írja, az ír központi statisztikai hivatal, a CSO (Central Statistics Office) adatai szerint az adatközpontok energiafelhasználása ma már magasabb, mint a teljes vidéki ír lakosságé. Utóbbi 12 százalékát adta tavaly Írország éves elektromosenergia-felhasználásának, míg az adatközpontok részesedése elérte a 14 százalékot. Az adatközpontok energiaéhsége egyébként az utóbbi hat évben lőtt ki, 2015-ben ugyanis még csak 5 százalék volt a részesedésük.
Írországban magas a vidéki, 10 ezer lakosánál kisebb településeken élők aránya: 36,35 százalék (ez kb. 1,8 millió embert jelent), míg az EU-s átlag 27,3 százalék. (Magyarországon a magyar KSH szerint közel 4 millióan élnek ilyen településeken.)
Írországban a teljes mért villamosenergia-fogyasztás 2015 és 2021 között 16 százalékkal növekedett, ami éves szinten 3906 gigawattórát jelent. Ugyanezen időszak alatt az adatközpontok negyedéves mért villamosenergia-fogyasztása több mint háromszorosára emelkedett: 2015 első negyedévében még csak 290 gigawattórát használtak el, tavaly viszont a negyedik negyedévben már 1058 gigawattóra volt.
A nagyok tényleg nagyon nagyok
A növekedés nem csak az adatközpontok számának gyarapodása okozta, hanem az is, hogy az egyes, már működő egységeknek energiaigénye is nagyobb lett. Ugyanakkor a CSO adatai szerint a villamosenergia-fogyasztás jelentős részéért mindössze néhány adatközpont felel.
Annak ellenére, hogy ennyire nagy szerepet játszanak az energiafogyasztásban, az adatközpontok pontos számát illetően csak becslések vannak. Európa zöld szigetén mintegy 70 adatközpont működik, amelyeket olyan internetes óriások üzemeltetnek, mint az Amazon, a Facebook, a Google vagy a Microsoft. És az építkezésnek még közel sincs vége: a The Register egy ír lapra hivatkozva azt írja egy ír lapra hivatkozva, hogy csak 2020 óta tíz új adatközpontot helyeztek üzembe.
Az előző évtizedben mintegy 7 milliárd euró beruházás történt, de 2026-ig valószínűleg további 7 milliárd euróból épülnek új létesítmények. A Microsoft állítólag már meg is kapta az engedélyt két adatközpont építésére (mindkettőt a dublini Grange Castle Business Parkban építik), és az Amazon is benyújtotta kérelmét, hogy két létesítményt húzhasson fel az ír főváros közelében.
Ellentmondásos hatás a globális fogyasztásra
Az egyértelműen látszik, hogy a szaporodó adatközpontok egyre nagyobb szerepet játszanak a globális energiafogyasztásban, távlati hatásukról azonban még folyik a vita. Egyrészt ott van a kínai probléma: a dinamikusan digitalizálódó ország adatköpontjait egyelőre csak szénerőművekkel tudják ellátni. Másrészt ott van az a fontos érv, hogy az adatközpontok hosszabb távon javítanak az IT-rendszerek energiahatékonyságán. A Nemzetközi Energiaügynökség egy tavalyi jelentése szerint az adatközpontok a globális villamosenergia-felhasználás mintegy 1 százalékáért felelősek, és az energiahatékonyságuk óriásit javult 2010-2020 között. A Nemzetközi Energiaügynökség ezt azzal illusztrálta, hogy miközben ez idő alatt az adatközpontok globális energiafogyasztása mindössze 10 százalékkal nőtt, a munkaterhelésük közel megtízszereződött.
Mindazonáltal az energiatakarékosság továbbra is kulcsfontosságú az adatközponti megoldásokat fejlesztő cégeknél. Legutóbb például egy japán kezdeményezésről számoltunk be, amelynek célja, hogy átlagosan 40 százalékkal csökkentsék az adatközpontok egységnyi munkaterhelésre eső energiaigényét.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak