Az írek feladták korábbi ellenállásukat, és jelezték, aláírják az OECD globális minimumadóról szóló előterjesztését. A gazdasági világszervezet több mint 130 ország részvételével zajló párizsi ülésén így akár egyhangú döntés is születhet a témában. Feltéve, hogy a tervet eddig következetesen visszautasító magyar kormányzatnál is hasonló pálfordulásra kerül sor. Erre egyébként mutatkozik némi esély, mivel Magyarország több módosítással ugyan, de szintén jelezte már megegyezési készségét.

A nagyon hosszú huzavonát elszenvedő kezdeményezés egyértelműen az egyre nagyobbra növő, ám adózási szempontból nem kifejezetten lelkes technológiai vállalatok "megregulázásáról" szól. Az adóharmonizáció következtében remélhetőleg megszűnik az a gyakorlat, hogy ezek a cégek nem a bevétel keletkezésének helyén számolnak el az üzleti tevékenységükkel, hanem különböző kreatív pénzügyi és jogi manőverekkel becsatornázzák a forgalmat egy olyan helyre, ahol lényegesen kisebb összeggel letudható az adófizetési kötelezettségük.

Bezárul az ír kiskapu

Írország támogatása azért annyira fontos eleme a történetnek, mivel az ország a korábbi években adóparadicsomként működött rengeteg vállalat számára. Ezt az EU nem is nézte túl jó szemmel, amiből óriási összegekről szóló vizsgálatok születtek. Az Írekre nehezedő nyomás végül az adópolitika szigorítását eredéményezte, ám jelenleg is kedvezőbb az ottani ráta, mint a most minimumként megjelölt 15 százalék.

Beszámolók szerint az ír kormányzatnak az volt a legfőbb problémája, hogy ez a bizonyos 15 százalék felülről nem volt rögzítve, azaz elméletben nem volt akadálya mondjuk a közeljövőben egy magasabb sáv megállapításának. Írország viszont azzal, hogy a szövegből kikerül a "legalább" szó, már hajlandó elfogadni azt.

Ami a hazai álláspontot illeti: a külügyminisztériumból származó információk alapján a Magyarország jelentős módosításokkal ugyan, de hajlandó szintén beállni az összesen már több mint 140 országot felsorakoztató táborba. A feltételek között szerepel egy hosszú, tízéves átmeneti időszak biztosítása, illetve bizonyos kedvezmények és kivételek beemelése a közösen elfogadandó adópolitikába.

Az eredeti javaslat szerint egyébként már 2023-ban életbe kéne léptetni a vállalati minimumadót. A 15 százalékban meghatározott ráta csak azokra a multinacionális cégekre vonatkozna, amelyek éves árbevétele meghaladja a 750 millió eurót.