Bezáródik az ír trükknek nevezett adózási kiskapu?

Írország igen kedvelt adózási célpont az Európai Unión kívüli országból érkező befektetők számára, részben ez a helyzet segítette a kelta tigris 2008-as pénzügyi válságot követő újraéledését. Az írek és az Apple között létrejött megállapodás azonban nagyon szúrja az Európai Bizottság szemét, ezért a keddi nap során várhatóan igencsak borsos számlát fognak átnyújtani az amerikai nagyvállalatnak. EB-közeli források úgy nyilatkoztak a Reutersnek, hogy várhatóan 1 milliárd euró adóelmaradás befizetésére kötelezik majd az almás céget.

Délben tartja sajtótájékoztatóját Margrethe Vestager biztos Brüsszelben. Noha előzetesen nem jelentették be, pontosan miről fog szólni a rendezvény, várhatóan a fenti ügy kapcsán nyilatkozik Vestager. Az európai média arra számít, hogy részletesen beszámol arról, miként áramlott keresztül az Apple hatalmas profitja Írországon keresztül, figyelmen kívül hagyva az EU-s állami támogatásokról rendelkező jogszabályait.

FRISSÍTÉS: A források nagyon alulbecsülték a lehetséges összeget. Azóta ugyanis kiderült, hogy az Európai Bizottság 13 milliárd euró és annak kamatainak megfizetését követeli az Apple-től. Ennek tényleges befizetése azonban még kérdéses, mert a megvádolt felek mindent meg fognak tenni a következő években, hogy ezt a summát eltöröljék vagy minimum jelentősen csökkentsék.

Az íreket azzal is vádolják, hogy egyes vállalatoknak tisztességtelen előnyöket biztosítottak, ezzel torzították a piaci versenyt. Ha az Apple nyakába varrják a fent említett hatalmas számlát, annak sem az írek nem fognak örülni – hiszen a jövőben nem, vagy csak kisebb mértékben számíthat az amerikai technológiai befektetők bizalmára -, sem Washington. Az USA már korábban is azzal gyanúsította Brüsszelt, hogy az amerikai sikervállalatok ellen folytat kampányt (talán nem is alaptalanul).

Egyre nagyobb a tét

A sztori egyáltalán nem új keletű: még 2014-ben vádolta meg az Európai Bizottság Írországot azzal, hogy a nemzetközi adózási szabályok megkerülésével lehetővé teszi az Apple számára több tízmilliárd eurónyi profit kiszivattyúzását. Mindezt állítólag azért cserébe vállalták a kelták, hogy a vállalat megtartsa országbeli munkahelyeit. A vádakat mindkét fél elutasította akkor, leszögezve, hogy ha bíróság elé kerül az ügy, számukra kedvezőtlen döntés esetén fellebbezni fognak.

Nem csoda, hiszen a tét óriási. Az egymilliárd eurós számla jócskán meghaladja a korábbi, hasonló tételeket. Az EB nemrég arra kötelezte a holland kormányzatot, hogy hajtsa be az amerikai Starbucks kávézólánc helyi leánya által adózási trükkökkel megkerült befizetéseit. Hasonlóképpen ítéltek Luxembourggal szemben is, a Fiat Chrysler kapcsán – mindkét esetben 30-30 millió euró sorsáról szólt a jogi eljárás. Az EB döntése ellen mindkét vállalat fellebbezett.

Amikor 2014-ben megindult az Apple írországi adózási gyakorlata ellen a vizsgálat, a Bizottság arról tájékoztatta az ír vezetést, hogy az 1991-ben és 2007-ben elfogadott EU-s adózási szabályozással olyan helyzetet teremtett, melyben az iPhone készítője gyakorlatilag tiltott állami támogatásban részesült. Ez pedig ellenkezik az öreg kontinens egy csoportba tömörülő országai számára. Gondoljunk csak a hazai példára, amikor a Malév esetében döntött hasonlóképpen a Bizottság.

Több mint 5 ezer állásról van szó

Írország viszonylag könnyen zsarolható helyzetben van: az Apple nagyjából 5 500 alkalmazottat foglalkoztat a szigetországban, a teljes európai munkavállalói táborának mintegy negyede dolgozik Cork városában. Ezzel egyébként a Tim Cook vezette cég a legnagyobb munkaadónak számít itt a magánvállalatok között. A teljes írországi adóbevétel mintegy 12,5 százalékát adja az Apple.

Az ország adókultúrájának már 20 éve képezi részét az alacsonyra szabott sarc összege, amivel számos multinacionális befektetőt sikerült az írekhez csábítani. Az európai piacot a kelta hídfőállásból letarolni igyekvő – elsősorban amerikai – vállalatok számára vonzóak az alacsony adók (és az angolul kiválóan beszélő munkaerő). Az EB azonban már régóta arra törekszik, hogy ezek az egyenlőtlenségek eltűnjenek az EU-ban, és nagyjából egyenlő adózási feltételek mellett lehessen befektetni az öreg kontinens bármely országában.

Piaci hírek

42. Körkapcsolás: Mi és az MI

Mekkora teret hagy a projektmenedzsereknek a mesterséges intelligencia? Többek között erre az aktuális kérdésre keresték a választ a PMSZ rendezvényén.
 
Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.