Több mint 53 milliárd forintnak megfelelő utólagos kompenzációt fizet a Google annak a megállapodásnak a keretében, amellyel az Egyesült Királyság adóhatósága és a saját adózási gyakorlata közötti "szemléletkülönbséget" rendezik. A tízéves időtávra visszanyuló rendezési egyezséget a kormányzat fényes sikerként, míg az ellenzék filléres kirakatmegállapodásként értékeli.

Utólagos befizetés

A 130 millió font utólagos befizetésével a Google megháromszorozza az országban az elmúlt tíz év működése után megfizetett adó mennyiségét, ezzel párhuzamosan sem adócsalás, sem egyéb kétes ügyletekkel kapcsolatban nem marasztalják el. Az Egyesült Királyság pénzügyeiért felelős minisztere fontos lépésnek nevezte a megállapodást. A Google részéről sem lehetnek különösebben elégedetlenek, hiszen a "pótbefizetés" nem különösebben megterhelő számukra.

A tíz év alatt így összességében kimutatott és megfizetett 200 millió fontnyi adó még mindig elég kevésnek tűnik. A Reuters számításai szerint a cégnek a kérdéses időszakban körülbelül 24 milliárd bevétele generálódott az országban, ami a nagyjából 30 százalékos globális profitrátájukkal számolva közel 2 milliárd adókötelezettséget jelent(ene). Csakhogy a multinacionális vállalatok szeretnek keresztbe-kasul számlázni a világban, amivel jelentősen csökkentik a helyi társaságiadó-kötelezettségüket.

Ennek fényében érthető, hogy a munkáspárti ellenzék meglehetősen éles kritikával illette a megállapodást. Egyrészt a részletek nyilvánosságra hozását követelik, másrészt parlamenti bizottság elé is beidéznék a feleket, hogy kiderüljön, miért így és ennyiben állapodtak meg.

Luxemburg és Írország offshore-lovagjai

Európában és szerte a világon már hosszú ideje téma a tengerentúli techcégek sajátos adózási gyakorlata. Az Európai Unió jogalkotói tizenegy globális nagyvállalat – köztük a Facebook, a Google és az Amazon – képviselőit hallgatták meg azokról a külön megállapodásokról, amelyek az EU-ban igen kedvező adózási feltételeket biztosítanak nekik a megfelelő tagországok saját szabályozásán keresztül.

Az EU-s vizsgálatok tavalyelőtt óta szaporodnak, miután a LuxLeaks néven elhíresült botrányban napvilágra került, hogy bizonyos nemzetközi cégek külön alkukat kötöttek Luxemburggal, amelyek értelmében akár egy százalékos társasági adóval is üzletelhettek az Unióban. Hasonló esetekre azóta máshol, például Hollandiában is fény derült, és az sem újdonság, hogy a Google, a Facebook, a Twitter, az IBM, az Oracle vagy a Microsoft is kihasználja az ír trükknek nevezett adózási kiskaput.

Az Egyesült Királyság viszont saját hatáskörben már fellépett a trükközők ellen, amikor tavaly egy Google-adóként emlegetett adózási elemet léptetett életbe. 2015 áprilisától a külföldre menekített profit 25 százalékának megfelelő mértékű adót vetnek ki azokra a vállalkozásokra, amelyek a különböző nemzetek adózási jogszabályait kihasználva kibújnak az arányos mértékű közteherviselés alól abban az országban, ahol a szolgáltatásokat ténylegesen igénybe vették. Bár az új adóformánál nincsenek nevek említve, de ez egyértelműen azokra a multinacionális, zömében, de nem kizárólag informatikai cégekre vonatkozik, akik előszeretettel élnek az adóoptimalizálás extrém változatával.